Trump nem tudja feltámasztani a múltat, az USA gazdaságát viszont lábon lőheti

Második beiktatásakor második alkalommal léptette ki az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump amerikai elnök, aki kitartóan átverésnek tartja, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, jóllehet ez általánosan elfogadott tény, amit tudományos kutatások tömegei támasztanak alá. Az elnök annak ellenére döntött így, hogy tavaly novemberi megválasztása után még Darren Woods az állítólag klímaaktivistákra hackereket szabadító ExxonMobil vezére is arra figyelmeztette, ne tegyen így, hiszen akkor ki képviseli a „józan észt” a tárgyalásokon. 

A lépésnek szerteágazó hatásai lesznek, a kibocsátáscsökkentés ütemének lassulásától, és a szélsőséges éghajlati jelenségek ezzel szorosan összefüggő súlyosbodásától odáig, hogy kié lesz a globális vezető szerep a tiszta technológiák területén.  

A Párizsi egyezmény aláírói azt vállalták, hogy annyira csökkentik az üvegházhatást, és így a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátását, hogy a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a század végére, de a növekedés lehetőleg ne haladja meg a 1,5 fokot. Utóbbira egyre kisebb az esély, tavaly túl is lépte ezt a Föld átlaghőmérséklete, bár még nem buktuk el véglegesen a célokat.   

Trump lépését leginkább a nemzetközi együttműködés gyengítése miatt tartja szomorúnak Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. „Tudjuk, hogy nem tökéletes, hogy sok probléma van a Párizsi egyezmény teljesítésével, de együttműködés nélkül nem tudjuk megoldani a határokon átívelő problémákat” – mondta a HVG-nek a kutató, akivel a döntés hatásait beszéltük át. Ürge-Vorsatz Diána szerint a lépés még az USA-ban sem lesz végzetes a klímavédelemre nézve.  

Bár az elnöknek fontos szerepe van a politikai és gazdasági környezet meghatározásában, még otthon sem minden rajta múlik. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem mostanra már nagy részben a gazdasági szereplők kezében van, és robog előre politikai támogatás nélkül, sőt akár ellenszélben is.

A kutató szavait mi sem igazolja jobban, mint az amerikai gazdaság közel 60 százalékát adó 24 tagállamot összefogó U.S. Climate Alliance, amely az elnöki döntést követően jelezte: a maguk részéről kitartanak a Biden-kormányzat által vállalt klímacélok – hogy 2035-re a 2005-ös szint 61-66 százalékára csökkentik a kibocsátást – teljesítése mellett. És ott van az America is All In klímabarát szerveződés is a maga több mint 5000 tagjával – 10 tagállam, több száz helyi önkormányzat és egyetemek, több ezer vállalkozás, őslakos törzsek, befektetők, egészségügyi intézmények, vallási csoportok, kulturális intézmények –, akik szintúgy kitartanak a klímaváltozás megfékezése mellett, amit pár napja közleményben is megerősítettek. Ezek az államok és szervezetek egyébként függetlenül az USA elnökének döntésétől, nem hivatalosan maguk is részt vehetnek a Párizsi egyezmény munkájában, részt vehetnek lehetnek klímacsúcsokon. 

Ürge-Vorsatz Diána

Veres Viktor

„Ha a Trump-kormányzat valóban azt akarja, hogy Amerika a világgazdaság vezető ereje maradjon, energiafüggetlenné váljon, és jól fizető amerikai munkahelyeket, megfizethető energiát és tiszta levegőt biztosítson, akkor továbbra is a tiszta energia fejlesztésére kell összpontosítania” – írta Gina McCarthy, az America All In társigazgatója, a Fehér Ház korábbi klímaügyi tanácsadója. Szerinte a Párizsi klímaegyezményből való kilépéssel

a Trump-kormányzat eltolja magától a felelősséget, hogy megóvja az amerikai népet és garantálja a nemzetbiztonságot.  

 Az persze kérdéses, hogy a vele szemben állók igyekezte mennyire tudja ellensúlyozni a Trump által a fosszilisiparnak biztosított hátszelet, a klímavédelmi szabályok fellazítását (az elnök még a fosszilis erőművek kibocsátási korlátait is lazítaná, de a szélenergiával is bajai vannak), és a nemzetközi együttműködés felrúgását.  

Az viszont biztos, hogy a globális kibocsátás 14 százalékáért felelős USA (ezzel a második Kína után) nélkül is lehet elérni eredményeket. Ahogy az is, hogy első alkalommal, amikor nyolc éve kilépett az egyezményből, nem volt jelentős negatív hatása. Az is biztos, hogy az USA-nak a 2000-es évek eleje óta ingadozásokkal, de folyamatosan csökken a kibocsátási tendenciája, miközben nő a gazdasága, függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata az elnök.

Élre törnek a napelemek, és hiába akarta Trump korábban feléleszteni a szénipart, nem támadt fel a múlt

– mondja Ürge-Vorsatz Diána. Hiába tekint ugyanis Trump a fosszilisekre, mint nagy lehetőségre, ezzel némileg elkésett. Mára a megújuló energiaforrások számítanak a legolcsóbbnak, különösen a napenergia, aminek meg is van az eredménye – emlékeztet a kutató. Elég, Ha csak Magyarországot nézzük, ahol nem is volt kimondottan explicit támogatás, de mégis ötszörösére nőtt csak a napelemmel termelt áram mennyisége, tavaly pedig már az összes termelés negyedét adta. Arányait tekintve pedig nagyjából hasonlóan áll az USA is, ahol az energiatermelés bő ötödét, 22 százalékát biztosították a megújuló források (bár itt a szél és napenergia együttesen), miközben Trump előző elnökségének kezdetekor még csak 15 százalékos volt ez az arány.  

Ugyan próbálkozhat az USA, hogy még több olajat és földgázt termel, de ebben már eddig is vezető lett az elmúlt években. Még a Biden adminisztráció alatt is – amit Trumphoz képest klímabarátként szokás jellemezni – jelentősen bővült a fosszilis energiahordozók kitermelése, mostanra pedig már az USA a legnagyobb földgázexportőr. „Nem tudni, hova lehet még ezt növelni, de lehetséges, hogy túlkínálathoz vezet. Hiszen közeledik az olajcsúcs, lehet, hogy már el is értük, ennél valószínűleg már nem fog jelentősen bővülni a kereslet” – mondja Ürge-Vorsatz Diána.