A magyar állam készül a háborúra, de azt nem hajlandó elárulni, nekünk hogyan kellene

12 perc

2025.01.30. 05:30

2025.01.30. 07:44

A háborús veszélyre való felkészülést a legnagyobb titokban szervezi az Orbán-kormány, hiszen a propaganda szerint mindjárt beköszönt a béke. Ezzel azonban az ország ellenálló képességét veszélyezteti. Külföldi példák mutatják, hogy a polgárok felkészítése annyira fontos, mint az államé.

Amikor ez a cikk megjelenik, 981 napja van háborús veszélyhelyzet Magyarországon. Ez komolyan hangzik, és az is. A veszélyhelyzet egyike az Alaptörvényben rögzített három különleges jogrendi kategóriának. A másik kettő a hadiállapot, és a szükségállapot. Különleges jogrendben más szabályok érvényesek, rendszerszinten változik meg az állam működése. Hatályos törvények rendelkezéseit lehet kormányrendeletekkel felülírni, alapvető jogok függeszthetők fel.

A kormány kritikusai szerint ez az intézkedés egy célt szolgál: hogy Orbán Viktornak még több hatalom összpontosuljon a kezében. Ha ez így is van, nem vesz el abból, hogy a háborús kockázatok kétségtelenül nőnek, és ez elővigyázatosságra kötelez.

Helyzet van

Sőt, az amerikai és a brit hírszerzés vezetői szerint a globális világrend nagyobb veszélyben van most, mint valaha a hidegháború vége óta. Nyílt katonai konfliktus van Európában, ráadásul az egyik harcoló fél atomhatalom. Ez az atomhatalom hibrid háborút folytat Magyarország és NATO-szövetségesei ellen: szabotázs- és befolyásolási akciókat hajt végre, destabilizál, felgyújt, felrobbant, megöl. Ez a háború most zajlik, és mi is a részesei vagyunk. 

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokat megelőző kampányban úgy tűnhetett, a háború veszélyét a magyar kormány is komolyan veszi. Pár nappal a június 9-i választás előtt Orbán Viktor a Margitszigeten egy a háborút bemutatni hivatott, szürreális, zavarbaejtő műsor után ezt mondta több tízezer ember előtt:

A háború öl. Valaki fegyverrel a kézben hal meg. Valaki menekülés közben. Valaki bombázásban. Valaki az ellenség börtönében. Valaki járványban. Valaki éhen hal. Van, akit megkínoznak. Van, akit megerőszakolnak. Van, akit elvisznek rabszolgának. Számolatlanul sorakozó sírok. Fiaikért zokogó anyák. Férjeiket sirató nők. Megannyi odaveszett élet. Egy dolgot tudunk: ahova a háború beteszi a lábát, ott nincs menekvés. A háború utolér. Nem tudsz kitérni, nem tudsz elbújni előle.”

Nagy Iván László: Teleshop a Margit-szigeten – szavazz egyet a Fideszre, ajándékba kapsz egyet Putyinra

Nem akar menekülni a bombák elől, mint az ukránok? Nem akarja tömegsírban látni a családját, mint a bucsaiak? Nem akar fegyvert adni a gyerekének a kezébe, mint a csádi misszióban? Most tárcsázza a Kubatov-listát, a Fidesz-szavazat életet ment! Az orosz Horst Fuchs szerepében Orbán Viktor, aki a Békemeneten kiosztotta a házi feladatot a pártgépezetnek a jövő hétre.

Komolyan hangzik ez is. Aztán ahogy lement a választás, és ismét fölényesen győzött a kormánypárt, a háború veszélye eltűnt a Fidesz kommunikációjából. 2025-ben már “fantasztikus” évünk lesz a miniszterelnök szerint. Pedig a háborús veszély nem lett hirtelen kisebb, ha valami, hát csak nagyobb lett.

„Oroszország megkezdte a háborús felkészülést”

A német hadsereg szerint „alacsony annak a valószínűsége, hogy Oroszország megelégszik Ukrajnával”. Németország közvetlen veszélyben van, mondják, a védekezésbe a lakosságot is be kell vonni. Elkészült egy ezeroldalas titkos dokumentum, a német emberek és vállalatok háborúra való felkészítéséről, és nem a fióknak. Jörn Plischke alezredes, a Bundeswehr hamburgi szárazföldi parancsnokságának vezetője november végén a városi kereskedelmi kamarának tartott előadást arról, milyen gyakorlati intézkedésekkel tudnak felkészülni a cégek, a nagy gazdasági szereplők egy háborús helyzetre. 

“Száz alkalmazottanként képezzenek ki legalább öt további kamionsofőrt, akikre nincs szükségük. A németországi utakon közlekedő teherautók 70 százalékát kelet-európaiak vezetik. Ha ott háború lesz, hol lesznek ezek az emberek maguk szerint?”

– tette fel a kérdést az alezredes a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint.

Gondoskodjanak a gyáraik folyamatos áramellátásáról, például saját szélturbinák felállításával, vásároljanak dízelgenerátort. Legyen forgatókönyvük, ez a legfontosabb. Az alezredes azt a feladatot kapta, hogy “rázza fel” a vállalkozásokat a mezőgazdaságban, az iparban, a szolgáltató szektorban. Ezt csinálják a szárazföldi parancsnokságok vezetői szerte az országban. 

A helyzet komolyságát hangsúlyozandó Plischke alezredes drónészleléseket, fegyverraktárak, katonai létesítmények és kritikus vezetékek elleni szabotázsakciókat, merényletkísérleteket, kibertámadásokat sorolt, amelyek “naponta, és egyre gyakrabban” figyelhetők meg az egész országban. “Oroszország megkezdte a háborús felkészülést” – mondta.

A német hírszerző szolgálatok szerint az oroszok négy-öt éven belül képesek lesznek nyugatabbra is támadni, és Németország le van maradva. Oroszország jelenleg havonta 25 harckocsit gyárt, Németország évente hármat.

„Fel kell készülnünk a legrosszabbra – egy fegyveres támadásra”

Kádár Pál dandártábornok, aki 2022 óta a Miniszterelnöki Kormányiroda alá tartozó Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója, vezető kormányfőtanácsos egy Keszely László ezredessel közös műhelytanulmányában (“A nemzeti ellenálló képesség megerősítésének keretszabályai, elvi irányok és várható trendek beazonosítása”– Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Védelmi-biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhely) hosszan ír a lakosság háborús felkészítésének nemzetközi gyakorlatáról. Ez alatt nem csak a nyílt fegyveres konfliktusra való felkészítést kell érteni, hanem az úgynevezett hibrid támadásokkal szembeni ellenálló képesség fejlesztését is. Ilyenek a kibertámadások, a dezinformációs műveletek, vagy a szabotázsakciók.

A litván védelmi minisztérium 2015 januárja óta oszt ki útmutatót arról, mi a teendő, ha orosz hibrid támadás érné Litvániát. Ebben 198-féle különböző ellenállási technikát mutatnak be, de a litvánok gyakorlatokat is tartanak, amelyeken pontosan elmagyarázzák a lakosságnak, hogy mi a feladatuk válsághelyzetben.

Svédország 12 nyelvű kiskönyvvel készíti fel lakóit egy háborús helyzetre, léptek a finnek, norvégok, németek is

Az európai államok vezetői egyre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy fegyveres konfliktus tör ki Oroszország és országuk, illetve Oroszország és a NATO között. Bár a háborús pszichózis keltésében az Orbán-kormány jár élen azzal, hogy naponta vizionálja azt, hogy a NATO hibájából kitör a harmadik világháború, a kontinens többi kormánya Oroszországot teszi felelőssé a veszély növekedéséért és párbeszédet folytat polgáraival a honvédelemről.

Kádár és Keszely műhelytanulmánya szerint “a finn kormányzat már 2003-tól megkezdte az átfogó biztonsági keretrendszer megteremtését, amelybe bevonták az összes minisztériumot és a társadalom szinte egészét”. Az általuk kidolgozott rendszerben az egész társadalom egyszerre védekezik, mindenkinek megvan a maga szerepe, beleértve az üzleti szférát és a nem állami szervezeteket is. 

Norvégia fejlesztette ki az úgynevezett “totális védelem” koncepcióját, amely szerint “minden lehetséges polgári és katonai erőforrást teljes mértékben igénybe kell venni az ország védelme érdekében, hogy az agresszorral szemben a lehető legnagyobb ellenállást biztosítsák”. Ezt a megközelítést követi Svédország is, még törvényt is alkottak róla. A cél az, hogy “Svédország legalább három hónapig legyen képes ellenállni bármely biztonsági típusú válsághelyzetnek”. 16 és 70 év között mindenki köteles ehhez hozzájárulni a végzettségének és foglalkozásának megfelelő módon. 

A svéd kormány kötelezheti a gazdaság szereplőit gyakorlatokon történő részvételre, illetve különféle készletek képzésére, és rendszeresen ad ki általános tájékoztató füzeteket arról, mi a lakosság teendője háborús konfliktus esetén (az első 1943-ban jelent meg). A legutóbbi, a nemzetközi sajtó által is felkapott svéd brosúra így kezdődik:

“A Svédországot érő katonai fenyegetés megnőtt, ezért fel kell készülnünk a legrosszabbra – egy fegyveres támadásra. Ha bárki megtámadja Svédországot, sohasem adjuk meg magunkat. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.”

A 32 oldalas kiskönyvből kiderül például, miből (vízből, élelmiszerből, készpénzből) és mennyit érdemes felhalmozni, vagy hogy mi a teendő, ha elmegy otthon az áram. Ilyen tájékoztatófüzet létezik Ausztriában, Norvégiában és Finnországban is. Ezeknek az országoknak a kormányai azt remélik, hogy a rendszeres útmutatás növeli az ott élők biztonságát, szükség esetén megmenti az életüket. 

Mindeközben itthon

2024. december 2. óta próbálom megtudni a magyar kormánytól, tervez-e ilyen kiskönyvet kiadni. Vagy ha azt nem is, legalább árulják el, hogyan készüljön fel az átlagpolgár a háborús veszélyhelyzetre, amiben közel három éve él. Mennyi élelmiszert, vizet, gyertyát, gyógyszert, készpénzt tartson otthon? Honnan tudja, melyik pincébe biztonságos menekülni rakétatámadás esetén?