Trumpnak fogalma sincs róla, mi zajlik a világban, és mit kellene tennie Amerikának, figyelmeztet a háromszoros Pulitzer-díjas Thomas Friedman. Magyarország mint a tekintélyuralom tankönyvi esete. A szerb elnök karhatalmat küld a civil szervezetekre. Tud-e majd Trump úgy keménykedni Putyinnal, mint Zelenszkijjel? Alakulhatnak úgy a dolgok, hogy az USA ne csak egy lepukkant orosz benzinkutat kapjon, amely országnak álcázza magát? Témák és vélemények a világsajtóból.
A Dartmouth College egyik tanszékvezetője Magyarország példáján vezeti le, miként lehet felismerni, amikor a tekintélyuralom veszi át a hatalmat. Elisabeth Shackleford elismeri: nehéz elfogadni, hogy ma már nem a szabad és demokratikusabb világ felé tartunk, jön fel az autokrácia, éspedig mindig azonos módszerrel: a nagy ember teljhatalmat szerez, nincsenek lényeges fékek. A jogállam áldozatul esik a versengő tekintélyelvűségnek, ahol megvannak ugyan a demokrácia formális kellékei, mint a választások, ellenzéki pártok, különféle sajtóorgánumok, de a rendszer oly mértékben manipulált, hogy a hatalom megtartása szempontjából teljesen érdektelen, teljesíti-e ígéreteit az uralmon lévő párt.
A Fidesz ellenőrzése alá vonta a médiát, támadja az ellenzéket, saját embereivel tömte tele az államapparátust, és tetszése szerint írja át a választási szabályokat. A bíróságokhoz delegált hívek segítettek bebetonozni Orbán Viktor hatalmát. Ő pedig arra használta fel jogköreit, hogy a gazdagságot a polgároktól az oligarchákhoz csoportosítsa át. Ily módon a közszférában az Unión belül párját ritkító a korrupció, de az infláció is egészen rendkívüli.
Az ilyen rezsimeknél magától értetődő, hogy rosszul működnek, mivel nincs semmi, ami tisztességes munkára kényszerítené őket. Nincsenek pártatlan, hozzáértő közhivatalnokok, ezért hanyatlanak a közszolgáltatások. A korrupció és a rossz pénzügyi vezetés betesz a gazdaságnak. Szabad választás és becsületes sajtó, valamint hiteles ellenzék nélkül a polgárok nem tudnak irányváltást elérni az urnáknál.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
