Sertéskaraj margarinnal és liszttel – az árrésstop sem tesz semmit a minőségi éhezés és az elhízás ellen

Együnk változatosan – zöldséget, gyümölcsöt, halakat, csirkét, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, magvakat, salátát, és mindent főzzünk otthon, frissen. De amikor egy fej brokkoli hétszáz forint, és egy kiló saját márkás csirkemell is kétezer, elgondolkodik az ember, hogy minek vesződjön annyit a főzéssel, amikor a gyorsétteremben ötezer forintért kuponnal lehet kapni egy háromfős menüt üdítővel és desszerttel.

Persze vannak egyéb praktikák is, lehet figyelni az akciókat, különböző ételmentő szolgáltatásokat használni, megnézni a piacon, hátha jobban megéri helyi termelőktől beszerezni az élelmiszert, vagy akár debreceni és nyíregyházi indulással, kilencszemélyes buszokkal is kimehetünk bevásárolni román boltokba, ahol még az útiköltséggel együtt is jobban megéri bevásárolni.

Hétfő óta az árrésstopos termékekre is le lehet csapni, hiszen harminc alapvető élelmiszernél – mint amilyen a finomliszt, a csirkemell, a burgonya, egyes tejtermékek, a tojás és a talán kevésbé alapvető sertészsír – előírta a kormány, hogy csupán 10 százalékos lehet az eltérés a beszerzési ár és a fogyasztói ár között.

A változatosságot azonban aligha növeli, hogy az árrésstopos termékeket tartósan olcsóbban lehet megvenni, hiszen az egyetlen fokhagymát leszámítva olyan termékek tartoznak ebbe a körbe, amelyekből kevesebbet kellene enni: állati eredetű élelmiszerek, olaj, krumpli, margarin, cukor és lisztek. A brokkolihoz pedig ugyanúgy hétszáz forintért lehet hozzájutni. Az intézkedés ráadásul leginkább a gazdagoknak veri le az élelmiszerárakat, a kiskereskedők pedig előre megjósolható módon igyekszenek majd más, nem árréssapkás termékeken behozni a maximált árú termékeken elszenvedett veszteséget.

A minőségi éhezés problémáján nem sokat segít, hogy Magyarországon a kedvezményes áfával adózó körben is csak állati eredetű élelmiszerek vannak, zöldségek, gyümölcsök nem. Európában egyedülálló módon nálunk az egészséghez nélkülözhetetlen friss növényi élelmiszereket is 27 százalékos forgalmi adó sújtja.

Arról nem is beszélve, hogy amikor azon kell aggódni, hogy a hónap végén hogyan jövünk ki a fizetésünkből, nem biztos, hogy mindenkinek van lelkiereje ahhoz, hogy még az étkezése is stresszforrássá váljon. Néha egyszerűbb csak berakni a sütőbe a mirelit pizzát.

Éveken belül a felnőttek több mint fele túlsúlyos lehet

Köztudott, hogy az elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, az elmúlt évtizedben különösen a fejlett országok alacsonyabb jövedelmű rétegeiben ugrott meg a túlsúlyos emberek száma. A szegénység és az elhízás közötti kapcsolat a friss tudományos eredmények alapján csak közvetett, ugyanakkor bizonyított, hogy az alacsonyabb jövedelem növeli a túlsúly kockázatát, a háttérben pedig olyan könnyen átlátható összefüggések húzódnak meg, mint hogy az ultrafeldolgozott, magasabb kalóriatartalmú élelmiszerek megfizethetőbbek, illetve hogy akinek agyon kell dolgoznia magát viszonylag kevés pénzért, annak kevesebb ideje, energiája marad a sportra, testmozgásra.

Érdekes, hogy amint az Economist rámutat, az összefüggés fordított irányban is működik, bár a jelek szerint csak a nőknél: a nyugat-európai társadalmakban a legmagasabb jövedelmű rétegekben már alig találni olyan nőt, akinek akár minimális túlsúlya van. A fenti jelenségek alaposabb magyarázatáért Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászhoz fordultunk.