Tényleg abbamarad a drágulás, ha csökken az élelmiszerek áfája?
Sok fontos élelmiszer áfáját már nem lehet hova tovább csökkenteni, de nem kevés olyan is akad, amelynél még lenne mozgástér, az ellenzék ez alapján ígéri azt, hogy az alapvető élelmiszerekre 5 százalékosra csökkenti a forgalmi adót, ha kormányra kerül. Más kérdés, hogy a gazdaság számára nem volna-e ennek több kára, mint haszna – megnéztük, mit lehetne tenni, ha olcsóbb ételeket szeretnénk.
Nem a hatósági árakkal kellene machinálni, hanem az élelmiszerek áfáját csökkenteni – hangoztatja az ellenzék, Márki-Zay Péter csütörtöki országértékelőjén is azt ígérte: kormányra kerülése esetén az alapvető élelmiszerek esetében 5 százalékosra csökkentené a forgalmi adót. Sok élelmiszernek már most is alacsony az áfája – vágja rá erre a kormány. Valóban, miután a kenyér még 2009-ben kedvezményes besorolást kapott, a 2010-es évek közepén sorra csökkentették az élelmiszerek áfáját a szuperkedvezményes (5) vagy a kedvezményes (18) százalékos szintre. 2014-ben kezdésképp az élő, az egész és a félsertés áfáját csökkentették, 2015-ben a szarvasmarha, a juh és a kecske következett, 2016-ban általában a sertéshús, 2017-ben a baromfihús, a nyers és friss tej, valamint a tojás, 2018-ban a hal, illetve a sertés vágási mellékterméke, belsősége és mája került fel erre a listára, végül 2019-ben az ESL és az UHT tej zárta a sort.
Jól hangzik az, hogy sok fontos termék ott van a kezdvezményes áfájúak között, de valójában az összes, élelmiszerre szánt pénznek a kétharmadából 27 százalékos áfájú terméket vesznek a magyarok.
Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatalnak az infláció kiszámításához használt fogyasztói kosarát – amelyben az alapján súlyoznak, hogy milyen termékekre mennyi pénz megy el országos átlagban a vásárlásoknál –, azt látjuk, hogy minden fogyasztási kiadás 22 százalékát az élelmiszerek bolti vásárlására költik. Ezen belül 7,8 százalékos súlyt jelentenek együttvéve azok a termékek, amelyeket kedvezményes áfával lehet vásárolni, 14,2 százalékot adnak azok, amelyekre 27 százalékos áfát kell fizetni. Vagyis elvileg lenne még a kormánynak mozgástere az áfacsökkentésre.
Mi maradt ki?
Az olaj és a cukor esetében korábban adta magát egy elég erős érv az áfacsökkentés mellett: könnyű lenne azt mondani, hogy amint az UHT tej esetében, lejjebb viszik az áfát, hogy kevesebb legyen az áfacsalás. Mindhárom termék kapcsán gyakran érkeztek hírek az áfacsalásról, és jól hangzó érv volt az, hogy a magas áfa miatt éri ez meg a trükközőknek. Elég felidézni azt, hogy a tejtermelők sokáig panaszkodtak amiatt, hogy a szlovák importtermékek áfával való trükközéssel tudtak igen olcsón bekerülni a magyar üzletekbe, de emlékezhetünk a kitiltási botrányra is, amely a hírek szerint onnan indult, hogy az étolajpiacot átható áfacsalás ellen az adócsökkentésre váró, amerikai anyacéggel rendelkező Bunge próbált fellépni.
Csakhogy az elmúlt években az online kasszák és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetésével sokkal jobban nyomon követhető az áruk mozgása, a NAV ha akarja, gyakorlatilag végig nyomon tudja követni a termékek útját, nehezebb az áfacsalás. Így egyre kevésbé áll meg az érv, hogy majd az adócsökkentéssel segítenek fehéríteni a gazdaságot, hiszen ezt megtették mással.
Mit enged az EU?
A nullás áfakulcsot csak kevés termékre lehet bevezetni, 5 százalékig viszont lehet csökkenteni az áfát az uniós szabályok szerint. Két kedvezményes kulcsot lehet megállapítani, de abba nem szólnak bele központilag, hogy melyik országban mennyi ez, már ha 5 százalék alá nem mennek – nálunk 5 és 18 százalék ez a kettő. Azt is maguk a tagállamok döntik el, hogy mi a felső szint, a magyar kormány ebben a rekordmagas 27 százalékot választotta.
A zöldségeknél és gyümölcsöknél az EU-s döntéshozók szerint is engedni kellene a nagyobb áfacsökkentést, akár a teljes adómentességet is. Bár a legtöbb termék esetében az uniós szabályok miatt 5 százalék alá nem lehet vinni az áfát, 2021 végén az EU pénzügyminiszterei elfogadtak egy irányelvet, amely ha hatályba lép, akkor a zöldségeket és a gyümölcsöket bármelyik kormány áfamentessé teheti. Amikor a döntés után megkérdeztük Gubacsi Zoltánt, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) alelnökét, azt mondta, nem sok esélyt lát arra, hogy a kormány áfát csökkentsen, sem nullára, sem 5 százalékra.
A nem áfacsökkentett termékek közül a fogyasztói kosárban elfoglalt súly alapján a zöldségek és gyümölcsök után a második legfontosabb az alkoholmentes italok. Ott vannak a listán még a fűszerek és az édességek, valamint a kávé és tea is.
A magyar kormánnyal szemben az unióban több másik alkalmaz kedvezményes, sokszor 10 százalék alatti forgalmi adót az alapvető élelmiszerekre. Sokszor ez áll a hátterében annak is, hogy ugyanaz a termék olcsóbb ugyanannak a láncnak az ausztriai boltjaiban, mint a magyarokban. Ebből a szempontból persze fontos, hogy az európai piacokon mozgó élelmiszereknél alacsonyabb az áfa – a nálunk is az európai árakon, az EU belső piacán akadály nélkül mozgó tej vagy sertéshús esetében például komoly versenyhátrányt jelentett az élelmiszerlánc magyarországi (törvénytisztelő) szereplői számára, hogy a termék árában itt jóval magasabb (volt) a befizetendő forgalmi adó.
Hatékony módszer lehet-e az áfacsökkentés?
A Fidesz gazdaságpolitikájának egyik alapja az, hogy a munkát terhelő adókat és járulékokat csökkentsék. Ha viszont ezeket alacsonyan tartják, akkor kénytelenek máshonnan bevételt szerezni, erre tökéletes megoldás a magas fogyasztási adó. Más kérdés, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban a sorozatos ármaximálásokkal és a választási osztogatással már olyan helyzetet teremtett a kormány, amiben nem igazán számít nekik, mekkora lyukat ütnek a költségvetésen, netán hogy hosszabb távon fenntartható-e a rendelkezés.
A korábbi áfacsökkentésekkel az egyik legnagyobb probléma – már ha az elsődleges célnak azt tekintjük, hogy csökkenjen az ár – az volt, hogy a hatása több esetben is viszonylag hamar eltűnt. Persze rövid távú hatás szinte minden esetben látszott, tehát ha csak annyi érdekli a kormányt, hogy mi történik április 3-ig, akkor egy ilyen húzással még lenne esélyük érdemi árcsökkenésre. A KSH éves átlagárakról szóló adatai szerint az elmúlt években a következő történt:
- Egy kiló marharostélyos az áfacsökkentés évében, 10 forinttal drágult, a következő évben újabb 30-cal.
- A baromfitermékek ára jelentősen csökkent: a bontott csirke kilója 120, a csirkecombé 133, a csirkeszárnyé 100, a pulykamellfilé 240, a csirkemellfilé pedig 190 forinttal volt olcsóbb akkor, mint egy évvel korábban, sőt, a csirkeszárny és -mell kivételével ezek még 2021-ben is olcsóbbak maradtak, mint az áfacsökkentés előtt.
- A hal 2018-ban tovább drágult az áfacsökkentés ellenére, egy kiló ponty 1930 helyett már 2030 forintba került – igaz, a drágulás ütemét alaposan sikerült visszafogni, egy évvel korábban még csak 1110 forint volt az átlagár.
- A sertéshúsoknál ideiglenesen csökkent az ár. A karajé 2017-ben tért vissza a 2015 előtti szint fölé, a sertésvirslié 2018-ban, a combé 2020-ban.
- A tojás drágult az áfacsökkentés évében, átlagosan 37-ről 39 forintra. A tejek ára az áfacsökkentés évében esett, az ESL tejeké egy, az UHT-két két évvel utána tért vissza a régi szint fölé.
És ez így természetes: annyi minden mozgatja az árakat, hogy csak az adórendszer változtatásával nem lehet hosszú távon alacsonyan tartani az árszintet. Például a tojásáfa csökkentésének hatását gyakorlatilag azonnal elvitte a madárinfluenza. A sertésárak is azért hullámoztak nagyokat 2020–2021-ben, mert volt egy Covid-járvány, egy sertéspestis-járvány, és időközben a kínai döntéshozók is változtatgatták az európai beszállítóikkal kapcsolatos szabályozást, mellesleg az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a takarmány- és élőmunka költségek is – mind-mind olyan tényezők ezek, amelyeknek a gazdasági hatása sokkal erősebb, mint egy kis országban az áfacsökkentésé.
A baromfihúsnál pedig, ahol még mostanra sem tértek vissza az árak az áfacsökkentés előtti szintre, a pulykamell kivételével mindegyiknek csökkent az ára már az előtt, hogy a kormány csökkentette volna az áfát, tehát itt is fontosak voltak az egyéb piaci folyamatok.
Arról nem is beszélve, hogy az áremelkedés nem mindenkinek baj. Gyakran épp a termelők panaszkodnak arra, hogy a kereskedők nyomott áron vásárolnak tőlük, márpedig ha az áfacsökkentés után a boltosok árat tartanak/emelnek, akkor több pénz marad a terméklánc szereplőinél - a termelő vagy a feldolgozó a maradékból tud például béreket emelni vagy saját termelési infrastruktúráját fejleszteni, ami megint csak növeli a hatékonyságát.
| A benzin nem egyszerű eset |
Az élelmiszerek mellett mostanában a benzin kapcsán halljuk sokszor azt, hogy ármaximálás helyett adót kellene csökkenteni, csakhogy ez pont az EU-s szabályok miatt nem lehetséges. Az üzemanyagok jövedéki adójának összegét EU-s előírás szabályozza, a magyar szint ezt épphogy eléri. Az is uniós szabály, hogy az üzemanyagokra nem lehet kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Megoldás csak az lehetne, ha jelentősen erősödne a forint, hiszen a jövedéki adót a szabályzásban euróban számolják, így forintba átváltva lehetne kicsit csökkenteni. Ahogy az is segítene, ha a maximális, 27 százalékos áfakulcsot nem a benzinre, hanem minden termékre lejjebb vinnék. Egyik fejlemény bekövetkezésére sem érdemes nagyobb tétben fogadni. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
