Országosan eddig nem kapott figyelmet az érdi jégcsarnok ügye, hiszen első látásra helyi problémának tűnhet a Pest megyei létesítmény sorsa. Csakhogy ez a lokális patthelyzet általános tanulsággal is szolgál abban a kérdésben, hogy
vajon ha változik a politikai széljárás, akkor utólag legalább jelképesen visszavágható-e egy NER-közeli szereplőnek juttatott, rég bebetonozott előny.
Mi történik, ha – részben politikai motivációból – utólag próbálnak kiharcolni jobb feltételeket egy már lejátszott meccsen?
A történet 2017-ben kezdődött, amikor a főváros közelsége és az itt elhaladó autópálya miatt közkedvelt agglomerációs városban a fideszes T. Mészáros András által irányított közgyűlés nagyszabású jégcsarnok építéséről döntött. Méghozzá úgy, hogy ennek a megvalósítására – bármilyen előzetes pályáztatás nélkül – a Bayer Construct Zrt. tulajdonosával, Balázs Attilával kötött megállapodást. A milliárdos építőipari vállalkozó köztudottan elkötelezett a jéghoki iránt, ahogy az általa vezetett sportegyesület, a Kárpáti Farkasok (korábbi nevén Hargitai Farkasok) honlapján olvasható, még „szülőföldjéről, a székelyföldi Gyergyóremetéről hozta magával a jégkorong iránti rajongást”. Ezért alapította meg sportegyesületét, amelynek jelenleg is elnöke, és ehhez találta meg a helyszínt Érden.
„Még nem volt akkora NER-lovag”
A kavicskirályként is emlegetett Balázs Attila a NER egyik kedvenc ingatlanfejlesztője, építőipari cége rendszeresen a kormányzati döntések haszonélvezője, részt vett egyebek mellett a menet közben többszörösére dráguló Puskás Aréna építésében. Itt írtunk a Válasz Online kutatásai alapján arról, hogy egyik cégén keresztül kapcsolatba hozható egy olyan tőkealappal, amely a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a környezetéhez tartozik.
Facebook / Érdi Jégcsarnok
A Bayer vezére 2017 óta még komolyabb tényező lett, de bárkivel beszéltünk cikkünk elkészítése során, mindenki úgy vélte, hogy eleve „le voltak osztva a lapok”: ha ő itt szeretne jégcsarnokot építeni, akkor Érd ehhez zöld utat ad. „Egyszer csak befújta ide a szél Balázs Attilát, aki akkor még nem is volt akkora NER-lovag, mint most. Azt lehetett tudni, hogy fontos neki a hoki, de állítólag az egész ötlet onnan jött, hogy a közelben lakik, a gyereke jégkorongozott, és nem akart messzire ingázni vele az edzésekre” – mondta egy olyan névtelenséget kérő forrás, aki kezdetektől rálát az érdi jégcsarnok ügyére. Ez a gondolkodásmód nem állna távol a Bayer vezérétől, akinek szerepe volt abban, hogy Gyergyóremetén repülőtér épült. Állítólag az is régi álma volt, hogy Budapestről felszállva egyenesen a székely szülőfalujában landoljon.
A hatalmas telekért cserébe közönségkori
Érd a projekthez magát a telket biztosította. Egy értékes, a település központjában található területet adott át az akkor még fideszes városvezetés, hogy azon épüljön meg a létesítmény. Az eredeti megállapodás szerint az önkormányzati telek tulajdonjogát nem szerzik meg, azt csak használják, a felhúzott csarnok tulajdonjoga viszont az övék. A földhasználatért nem fizetnek díjat, hanem az elkészült jégcsarnokban a helyi lakosoknak biztosítanak sportolási lehetőséget adott óraszámban, illetve rendezvényeken. Vagyis az érdiek felé közönségkorcsolyázással és belépődíj-kedvezményekkel ellentételezték, hogy a köztulajdonba tartozó ingatlanon építkezhettek.
A „jégkorong-utánpótlás-nevelést szolgáló létesítményt” 1,8 milliárd forintos ráfordítással hozták tető alá: nagyobb részben, közel 1,3 milliárd forintnyi társaságiadó- (tao-) támogatásból, ehhez jött a céges befektetői forrás.
