Egy korábbi igazságügyi salátatörvénnyel augusztus 19-én hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló törvény részeként az egyszerűsített polgári per intézménye. Gyors, szinte kizárólag írásbeli, előre szervezett eljárást kínál a pereskedőknek – feltéve, hogy erről előzetesen, írásos szerződésben megállapodtak.
A szándék kétségkívül a pereskedés elhúzódásának mérséklése, mégis erősen teleshoposnak érződik a megoldási javaslat.
Mintha először felvételeket látnánk egy tradicionális perről fekete-fehérben, poros irathegyekkel és évekig tartó, idegtépő fellebbezésekkel. Majd a narrátor: „Elege van abból, hogy a fél életét a bíróságon tölti?” Ezután – pontosabban giccsesen csillogó vágóeffektek után – a képernyő színesre váltana, ahogy az otthonunk kényelméből lebonyolítható csodaper lefolyását látjuk, hangzatos reklámszlogenek közepette.
Rosszabb nem is lehetne
Kétségtelen, hogy a magyar igazságszolgáltatás egyik legégetőbb problémája, hogy a perek indokolatlanul elhúzódnak, néha egészen abszurd időtartamig. Egy-egy polgári per akár évekig, sőt egy évtizedig is eltarthat. A problémát tetézi a bírák és az igazságügyi dolgozók túlterheltsége: egyes bíróságokon egy bíró akár 140 ügyet is vihet egyszerre, amit észszerűen sem átlátni, sem igazságosan, a megkövetelt minőségben eldönteni nem lehet. Emellett az alacsony bérek és a jegyzők hiánya miatt több bíróság a működésképtelenség határára sodródott.
Lerendezzük?
Az egyszerűsített polgári per alapja a felek előzetes, írásbeli megállapodása szerződésben. Ez azt jelenti, hogy egy jogvitát csak akkor lehet ilyen eljárástípusban elbírálni, ha azt az ügy alapjául szolgáló szerződés lehetővé teszi – azaz tartalmazza az egyszerűsített perre utaló kikötést. Praktikusnak tűnik, hogy már egy rövid rendelkezésnek a szerződésbe iktatásával megnyílik a lehetőség. A most készülő szerződések tárgyalásánál ezért célszerű mérlegelni, vajon megéri-e a szokásos eljárási garanciák egy részéről lemondani a gyorsabb döntés érdekében. Egy ügyvédi vélemény szerint például a behajtási jellegű, egyszerűbb viták esetén hasznos lehet az új forma, bonyolultabb jogviszonyokban azonban inkább a klasszikus út ajánlott.
Ritka, mint a fizetési meghagyásos eljárás
Megjegyzendő, hogy a pénztartozások behajtására már most is létezik relatíve jól működő eszköz, ez a fizetési meghagyásos eljárás. Közjegyző előtt indítható, és csak ellentmondás esetén alakul perré. Utóbbi ma is a magyar igazságszolgáltatás egyik ritka, működő pillérét jelenti, így nehezen érthető, hogy az egyszerűsített per valóban milyen újítást hoz. Az új performa könnyen árván maradhat: az extra rövid, viszont – az alábbi bekezdésekben kifejtettek miatt – sok szempontból sérülékeny eljárás nem tűnik igazi áttörésnek.
Ettől függetlenül persze elterjedhet az ügyvédek körében, hogy az egyszerűsített peres klauzula is egy lesz a sok állandósult szerződéses kikötés közül, bár a személyes tapasztalatom az, hogy a legtöbb kolléga nem kedveli az ilyen abszolút újdonságokat, pláne ha nincs mögötte kitapasztalható, kutatható gyakorlat. Ennek egyszerű oka, hogy az ügyvédek – és főleg, akik praktikus gazdasági helyzetekre dolgoznak ki szerződéseket – többnyire szeretnek biztonságos vizeken hajózni és számukra bevett tanácsokkal szolgálni.
Ettől függetlenül persze elterjedhet az ügyvédek körében, hogy az egyszerűsített peres klauzula is egy lesz a sok állandósult szerződéses kikötés közül, bár a személyes tapasztalatom az, hogy a legtöbb kolléga nem kedveli az ilyen abszolút újdonságokat, pláne ha nincs mögötte kitapasztalható, kutatható gyakorlat. Ennek egyszerű oka, hogy az ügyvédek – és főleg, akik praktikus gazdasági helyzetekre dolgoznak ki szerződéseket – többnyire szeretnek biztonságos vizeken hajózni és számukra bevett tanácsokkal szolgálni.
A törvény egy kényes kérdést nem rendez: az egyszerűsített perre vonatkozó kikötés megjelenhet az általános szerződési feltételekben (ÁSZF) is? A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az ÁSZF olyan feltétel, amelyet az alkalmazó fél több szerződés céljából, a másik fél közreműködése nélkül előre határoz meg, és amelyet a felek nem tárgyalnak meg egyedileg (azaz a másik fél azt a tartalom pontos ismerete nélkül fogadja el). Bár az ÁSZF elfogadásával a közös megegyezés látszólag fennáll, a „kitárgyaltság” hiánya mégis kétségessé teheti a kikötés érvényességét.
Könnyen elképzelhető, hogy a gyakorlatban sok jogvita épp azon fog majd elcsúszni, hogy vajon az ÁSZF-ben rögzített egyszerűsített peres kikötés egyáltalán érvényes-e. Nem véletlen, hogy ezt a hiányosságot a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján közzétett észrevételezésben már kiemelték. A törvény emellett kivételeket említ, azaz kizár bizonyos ügytípusokat az egyszerűsített útra terelésből.
Nincs lehetőség egyszerűsített perre
- személyi állapotot érintő ügyekben (például szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perekben),
- munkaügyi perekben, valamint
- fogyasztói jogvitákban.
Ez a kivételi kör nem véletlen: ezekben a jogviszonyokban a jogalkotó a kiszolgáltatottabb felet védi.
