Az elmúlt hetekben Oroszország többször is megsértette NATO-tagállamok légterét. Először Lengyelország fölött jelentek meg drónok, utána Románia következett, majd múlt héten három orosz vadászbombázó repült be Észtországba.
Először a cseh elnök, Petr Pavel mondta azt, hogy a légtér megsértése okot adhat a védelmi mechanizmusok aktiválására, nevezetesen egy ilyen repülőgép lelövésére. Aztán Donald Trump amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is hasonló módon nyilatkozott. A finn elnök, Alexander Stubb azonban már óvatosabban fogalmazott a kérdésben: hétfőn arról beszélt, hogy nem fog azonnal parancsot adni az orosz drónok lelövésére, ha azok megsértik határaikat. „Erre megvannak a protokolljaink, először megvizsgáljuk a helyzetet, majd a légierő dönt. A legfontosabb ebben a kérdésben, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, és ne reagáljuk túl a helyzetet” – mondta.
Bár Moszkva két hete úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag már háborúban állnak a NATO-val, Stubb nyugalomra intett. Úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök kétirányú stratégiát folytat: hagyományos hadviselést Ukrajnában és hibrid hadviselést nyugaton. Ennek a része például a tenger alatti vezetékek átvágása is, illetve új fejleménye a sorozatos légtérsértés.
„Az oroszok igyekeznek háborús pszichózist kialakítani Európában, ezzel akarják elrettenteni az országokat Ukrajna támogatásától. A NATO-tagországokban lakók kognitív ellenállásának megroppantása, amit az oroszok egy kommunikációs offenzívával is megspékelnek. Vannak hozzájuk közel álló pártok – akik pénzt is kapnak ezért –, amelyek olyan üzenetekkel bombázzák a lakosságot, hogy ez nem a mi háborúnk, az ukránok provokálták ki maguknak, és így tovább” – mondta a HVG-nek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
