Babarczy Eszter: Apám meghal
Az apa: Babarczy László, Kossuth-díjjal és egyéb ordókkal elismert rendező, a legendás kaposvári színtársulat főrendezője és/majd kikezdhetetlen tekintélyű direktora. „Jó vezető – és rossz apa.” Ezt már Eszter nevű édesleánya – „a színház melletti mostohagyerek” – jelenti ki önvallomásos könyvében. Kíméletlen őszinteséggel kimond mást is, például olyat, hogy a haja vágásakor egyenesen undorodik 80 éves apja testének érintésétől, vagy hogy azt kívánja, bárcsak ne ő lenne a szülőapja. És le meri írni azt is, hogy 2021-től nem szeretetből, hanem kötelességtudatból kísérte végig őt – féléves pokoli megpróbáltatásokat közösen megkínlódva – a halálig vezető úton. A démoni depressziójával birkózó Babarczy Eszter – József Attilával szólva – nem először takarja ki magát (és hozzátartozóit, férjeit, gyerekét) az olvasónak. Öngyógyítói késztetésből korábban is születtek felzaklató írásai, az Apám meghal ezeknél tovább megy és mélyebbre ás. Sokszoros tabutöréseivel úgy sikerül „hideg haragját” feloldania, hogy gyászmunkája közben eljut a megértésig, s talán még a (meg)szeretetig is.
Ivan Alekszejevics Bunyin: Tolsztoj megszabadulása
„Én azok közé tartozom, akik egy bölcső láttán nem tudnak nem emlékezni a sírra” – vallja az 1933-ban irodalmi Nobel-díjjal első oroszként kitüntetett szerző az Írások életről, halálról és halhatatlanságról alcímen megjelent, a magyar olvasók számára több újdonságot tartogató kötetben. Filozofikus novelláiban a lélek útjain bolyong, igazodási pontja hol a pravoszláv hit, hol a buddhista tanítás. A Névnap című miniatúrában az álmot és az emlékezetet rokonítja, a Zenében a narrátor alvás és ébrenlét határán ismeri fel önnön teremtő képzeletét. Az Éjszakában a gondolkodást a legcsodálatosabb, a legfelfoghatatlanabb és a legsorsszerűbb dolognak nevezi. A hosszabb lélegzetű címadó darab „műfajilag nem életrajz, inkább »legenda«, költői eszközökkel alkotott történet” – a kritikus Pjotr Bicilli szerint. Az író Tolsztoj-képére kettejük személyes találkozásán túl az otthon hallottak is hatással voltak, hiszen Bunyin apja Tolsztojjal együtt vett részt a szevasztopoli ütközetben.
