„Lehel Ferencet azért irigyeltem, mert a falát Czóbel Múzsa című képe díszítette. Czóbel Bélát azért irigyeltem, mert a képet ő festette, és mert sokat élt Párizsban” – Bálint Endre festőművész vallomása akár mottója is lehetne a Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra alcímű szentendrei tárlatnak.
A két kor- és szaktársát is elismerően „irigylő” mester szavai a szóban forgó, 1930-ban készült aktkép melletti „eligazító” táblácskán olvashatók.
