Több mint két hónapja, augusztus 11-én jegyezték be a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt, amely azóta a Fidesz új politikai csodafegyverének szánt Digitális Polgári Körökhöz kapcsolódva pénzszerző és -osztó szervezetként működik. Már első feladatuk sem számított kispályásnak, ráadásul erősen határidős volt: ők kalapozták össze a támogatásokat a szeptember 20-ai DPK-gyűlésre, ahol a Fidesz prominens politikusai között Orbán Viktor is felszólalt. Partos Bence, a rendezvényt szervező Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tulajdonosa, egyben a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója azt állította, hogy a pénz magánszemélyek adományaiból jött össze.
Az augusztus 11-én bejegyezett alapítványnak csak bő egy hónapja volt arra, hogy összeszedje a rendezvény sok tízmillió forintos költségét. Ez sem hosszú idő, de még ennél is jobban kellett volna kapkodni, ha a pénzt gyűjtő Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt nem jegyzik be másokhoz képest szokatlanul gyors tempóban a Fővárosi Törvényszéken.
A lapunk által ellenőrzött, nyilvánosan elérhető adatok szerint a DPK-alapítvány ügye hamar átfutott a bírósági rendszeren, miközben a vele egy időben érkezett hasonló kérelmek elbírálása még szeptember közepén sem történt meg.
Ahhoz, hogy könnyebb legyen megérteni a történteket, érdemes röviden összefoglalni, hogyan lehet ma Magyarországon alapítványt bejegyezni. Az ehhez szükséges kérelmet mindig a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszékre kell benyújtani, ahol a dokumentumok és a jogszabályok alapján bíró vagy bírósági titkár hozza meg a döntést. Budapesti székhelyű szervezet esetén – ilyen a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány is – ez a hely a Fővárosi Törvényszék, azon belül is a Gazdasági Kollégium úgynevezett civil csoportja.
Ide érkezett meg július 14-én a DPK-alapítvány bejegyzési kérése is, az alapítvány jogi képviselője úgynevezett egyszerűsített nyilvántartásba vételi kérelmet adott be. Ez annyit jelent, hogy a bíróságnak az alapítványt 15 napon belül be kell jegyeznie, vagy el kell utasítania a kérelmét. A DPK-alapítvány esetében ez utóbbi történt: két amatőr hiba miatt – nem fizették be az illetéket, és a kérelemben az ingatlan tulajdonosa nem írta alá a székhelyhasználatot – a bíróság július 29-én elutasította a bejegyzést. A történet ezért a következő héten, augusztus 4-én folytatódott, amikor az alapítvány jogi képviselője ismét beadta a kérelmet.
Ebben a sietségben semmi szokatlan nincs, hiszen minden alapítványnak az az érdeke, hogy minél előbb bejegyezzék, és megkezdhesse a működését. Míg azonban más, a DPK-alapítványéval egy időben vagy még korábban beadott kérelmek türelmesen vártak a sorukra, a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, úgy tűnik, nagy szerencséje volt.
