Komoly gazdasági erőt képviselnek a vidéki mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv), már ha csak az árbevételüket nézzük: összesen körülbelül a dupláját tudják, mint a hasonló méretű budapesti cégek. Nem csoda, a hazai társas vállalkozások közel kétharmadáról – körülbelül 300 ezerről – beszélünk, ahol a fővároson kívüli versenyszférában foglalkoztatottak kétharmada, egymillió fő dolgozik. Ez a szám az összes hazai versenyszférában foglalkoztatott 35 százaléka, vagyis kimondható, hogy minden harmadik magánszektorbeli munkavállaló vidéki kkv-nak dolgozik – érzékeltette az arányokat a HVG-nek Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Nagyjából ugyanennyien dolgoznak vidéki nagyvállalatoknak, a többiek pedig a fővárosi cégek foglalkoztatottjai.
A vidéki kkv-k által elért 37 ezermilliárd forint árbevétel ugyanakkor az összes hazai céges bevételnek a 12 százaléka. Ez az összeg ahhoz képest, hogy mennyi embert foglalkoztatnak, nem tűnik magasnak, de mégiscsak hatalmas technológiai igényű, komoly infrastruktúrát használó gyártókkal, szolgáltatókkal mérik össze őket. A járműgyártó, a telekommunikációs, az energiaszektor legnagyobbjai az árbevétel nagyon nagy részét elviszik, és a maradékért versenyeznek a vidéki kkv-k.
Tovább árnyalja a képet, hogy az egy főre jutó bevételt nézve ötödével maradnak el a vidéki kkv-k a fővárosiaktól, az egy főre számított nyereséget tekintve pedig még nagyobb, 40 százalékos a hátrányuk.
