Pár hete összetett kérdéssel fordultam az Otthon Start programban részt vevő magyar kereskedelmi bankokhoz, az MNB-hez és a kormányhoz: ha az Otthon Start hitelek futamideje alatt az állam egy idő után
- nem tudja,
- vagy csak csökkentett mértékben tudja
biztosítani a kamattámogatást, és
- hatályon kívül helyezi,
- vagy az adósok hátrányára módosítja az alapul szolgáló kormányrendeletben a kamattámogatás mértékét,
akkor a bankok továbbra is csak a 3 százalékos kamatot fogják követelni az adósoktól? Vagy a mindenkori szerződéses ügyleti kamatot, ami jóval magasabb?
Válaszukat előre is köszönöm
Az OTP és a Gránit ragaszkodott a ma hatályos kormányrendelet szövegéhez és a jogszabályi környezet változása kapcsán a jövőre vonatkozó fejtegetést inkább mellőzték a válaszaikban. Az OTP szerint a 3 százalékos kamat a teljes, akár 25 éves támogatási időszakra érvényes, amennyiben az adós betartja a feltételeket – és csak a kamattámogatás megszűnését vagy lejártát követően léphet életbe az ügyleti kamat. A Gránit Bank arra hivatkozik, hogy a kormányrendelet tételesen és eltérést nem engedve szabályozza a kamattámogatás megszűnésének eseteit.
Kifejezetten a kamattámogatás gránitszilárdságát támasztja alá a Raiffeisen és az UniCredit interpretációja, miszerint a támogatás kivezetése visszaható hatályú hátrányos jogalkotás lenne. Utóbbi jogállamban aligha elfogadható. Az UniCredit külön kiemeli, hogy a már megkötött szerződések feltételeit a jogalkotó sem módosíthatja utólag hátrányosan, így a hitelfelvevők a szerződéskötéskori, jogszabályban rögzített kamat és kondíciók szerint törleszthetnek a teljes futamidő alatt.
A kivezetés mellett döntő jogalkotó viszont érvelhetne azzal, hogy valójában csak a jövőre nézve szünteti meg a támogatást. Elég necces érvelés lenne, mert az adósok eredetileg nem ezzel a várakozással szerződtek. Mindemellett a szükség – például egy elharapódzó költségvetési hiány vagy a piaci kamatok drasztikus emelkedése miatt – olykor törvényt bonthat.
Kevésbé megnyugtató a K&H Bank válasza, akik a rendelet módosításának vagy a hatályon kívül helyezésének elvi lehetőségét nem vetették el, és így az adósoknak adott esetben magasabb kamatot kellene fizetniük. A K&H érvelése szerint a szerződéseket úgy fogalmazták meg, hogy a kamattámogatás megszűnése esetén automatikusan életbe lépjen a támogatás nélküli ügyleti kamat, tehát a jogszabályi változás esetén nem lenne szükség külön szerződésmódosításra – azaz a támogatás kormányzati döntéssel a futamidő alatt is megszüntethető.
Még aggasztóbb az MBH pofátlanul rövid, a jogszerűséget a jogszerűséggel magyarázó válasza, az MNB felelősséghárító passzolása, és a labdát átvevő kormány hallgatása a kérdésben. Az MBH mindössze annyit közölt, hogy „a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően” köt szerződést, ami lényegében tautológia.
Az MNB pedig – téves terminológiával – az „illetékesség” hiányára hivatkozva utasította el az érdemi válaszadást, holott helyesen a hatáskör hiányára kellett volna hivatkozniuk. (Az illetékesség a területi alapú jogkörre vonatkozik, de mivel az MNB országos intézmény, ezért csak a hatáskör hiányára lehetne hivatkozni. Azaz részükről a tárgykör miatt befogadhatatlan a kérdés, bár ezzel sem tudok egyetérteni.)
A CIB Banktól és az Erste Banktól nem kaptam választ, illetve végül, de nem utolsó sorban – talán a legfontosabb szereplőtől –, a kormánytól is csak tücsökciripelésre futotta.
A visszajelzések érdemi változtatás nélkül a cikk végén keretesben olvashatóak.
