Mert ez műanyag: hogyan lehet egyszerre jó és rossz, hogy elpusztíthatatlanok a Lego-kockák?

Hogyan tud fenntarthatóbbá válni egy cég, ha termékének pont az a lényege, hogy nagyon magas minőségű műanyagból van? Segít-e bármit pár napelem, a papírra váltott csomagolóanyag, vagy az, hogy Európa közepén gyárt? És miért állíthatja azt a Lego, hogy károsanyag-kibocsátása nem is tőle származik?

Különös hobbija van egy cornwalli fiúnak: a most 14 éves Liutauras Cemnolonskas időről időre kimegy a tengerpartra, hogy legóelemeket keressen a homokban. Tavaly a BBC híreibe is bekerült, amikor egy ritka legópolipot talált a parton. A brit közszolgálati csatorna weboldala akkor azt is megírta, hogy már csaknem 800 kockát kutatott fel.

A kincskereső fiú még meg sem született, amikor 1997-ben Cornwallnál egy viharba került szállítóhajó fedélzetéről a tengerbe zuhant 62 konténer, amelyek egyikén csaknem 5 millió legóelemet szállítottak. Hogy még képtelenebb legyen a történet, az elemek tengeri tematikájú szettek részei voltak, szigonyok, oxigénpalackok vagy a már említett, igen ritka polip – ezeket azóta a világ különböző részein tökéletes állapotban mossa ki a tenger.

A tengeri legóelemek Szent Grálja: a polip
LEGO LOST AT SEA / FACEBOOK

Ami Liutauras Cemnolonskas és társai számára kedves hobbi, a környezetvédőknek elrettentő történet. Azt bizonyítja ugyanis, hogy az 1963 óta jellemzően akrilnitril-butadién-sztirolból, vagyis ABS-ből készült, fényes, rendkívül ütésálló, azaz – aki lépett már kockára, tudja – igen kemény műanyag legóelemek gyakorlatilag elpusztíthatatlanok.

Egy 2020-ban publikált kutatás szerint 1300 éven át is megmaradhatnak a tengerbe hullott darabok.

Ennek az információnak persze remek reklámértéke lehet a legó dán gyártója számára, hiszen ez is azt bizonyítja, hogy az egyszer megvásárolt elemek még jó ideig felhasználhatók maradnak. Ez nemcsak hajszálpontos illeszkedést jelent, de a cégnél tesztelik azt is, hogy az elemekre került festék ne oldódjon le izzadság, nyál hatására sem, vagy hogy ne törjenek le darabok belőlük, aminek különösen a kisgyerekeknek szánt elemeknél van jelentősége. Vagyis amit egyszer összeraktak, az hibátlanul egyben marad – az ABS ezt garantálja.

Niels B. Christiansen, a Lego vezérigazgatója nemrég a HVG-nek adott interjúban azt emelte ki, hogy a játékok generációról generációra öröklődnek, nagyon ritka az, hogy valaki kidobná az elemeket, amíg pedig nem kerül szemétre egy legókocka, tulajdonképpen nem kell aggódni a környezetre gyakorolt hatása miatt. Szemben az egyszer használatos műanyagokkal, például amikbe csomagolják, itt viszont fokozatosan – a tervek szerint 2027-re – átáll a cég arra, hogy az átlátszó zacskókat papírral váltsa ki.

A Lego főnöke a HVG-nek: A legutolsó pillanatban gyártjuk le a készleteket, a karácsonyiból sincs még minden kész

Melyik az a készlet, amit nem tudnak levenni a polcról, melyik az a cég, amelyikkel nem működnének együtt, miért olyan nehéz feladat fenntarthatóvá tenni a kockák anyagát, és mi lesz az áraikkal ilyen kiszámíthatatlan gazdasági környezetben? Niels B. Christiansennel, a Lego Csoport vezérigazgatójával beszélgettünk, aki a cég nyíregyházi gyárának bővítése alkalmából járt itt.

Ez a váltás komoly technikai kihívás, hiszen a papír másképp viselkedik a csomagoló gépsoron, mint az eddig használt műanyag.

Szép, szép, de aligha elég – az igazi megoldás mégiscsak az lenne, ha a kockák is fenntarthatóvá válnának.

Hozzászólások