A tüdőrák hosszú ideig egy nagyon gyors lefolyású, fatális kimenetet feltételező betegségként élt a köztudatban, ezért is tekintettek halálos ítéletként rá. Pedig a kezelése sokat változott az elmúlt években, immár életmód kérdése is, hogy rátalálhat-e valaki a menekülőútra.
A betegség a kezdeti stádiumban jól kontrollálható, sőt ilyenkor élhetővé is lehet tenni, így a korai diagnózisnak szó szerint életmentő a jelentősége.
Tízből négy magyar azonban a rossz hírtől való félelem miatt nem megy el szűrésre, minden ötödik pedig a röntgensugárzástól tart
– állítja egy, az AstraZeneca megbízásából készült, a tüdőrák elleni küzdelem hónapjára időzített, reprezentatív kutatás.
A tendenciák és számok alapján a rákos megbetegedések egyre gyakoribbak, viszont egyre jobb terápiás lehetőségek, ellátások állnak rendelkezésre – mondja Pataki Erika, a Lélek-zet betegszervezet képviselője. Hozzátéve: a magyarországi kutatás eredményeiből kitűnik, hogy az idősebbek – különösen a nők – jóval tudatosabbak abban, hogy járni kell tüdőszűrésre, ennek fontosságát az idő előrehaladtával érzik is.
Meghatározó motiváció lehet, ha valaki tisztában van azzal, hogy rizikócsoportba tartozik, például mert dohányzik vagy korábban dohányzott. Kitettséget jelentenek ugyanakkor a környezetszennyezés következményei, vagy akár egy poros munkahely is.
Aggasztó adat, hogy a tüdőrákkal diagnosztizáltak húsz százaléka sosem dohányzott, és egyre több az ilyen érintett – mutat rá ugyanakkor Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója.
