A tüdőrák hosszú ideig egy nagyon gyors lefolyású, fatális kimenetet feltételező betegségként élt a köztudatban, ezért is tekintettek halálos ítéletként rá. Pedig a kezelése sokat változott az elmúlt években, immár életmód kérdése is, hogy rátalálhat-e valaki a menekülőútra.
A betegség a kezdeti stádiumban jól kontrollálható, sőt ilyenkor élhetővé is lehet tenni, így a korai diagnózisnak szó szerint életmentő a jelentősége.
Tízből négy magyar azonban a rossz hírtől való félelem miatt nem megy el szűrésre, minden ötödik pedig a röntgensugárzástól tart
– állítja egy, az AstraZeneca megbízásából készült, a tüdőrák elleni küzdelem hónapjára időzített, reprezentatív kutatás.
A tendenciák és számok alapján a rákos megbetegedések egyre gyakoribbak, viszont egyre jobb terápiás lehetőségek, ellátások állnak rendelkezésre – mondja Pataki Erika, a Lélek-zet betegszervezet képviselője. Hozzátéve: a magyarországi kutatás eredményeiből kitűnik, hogy az idősebbek – különösen a nők – jóval tudatosabbak abban, hogy járni kell tüdőszűrésre, ennek fontosságát az idő előrehaladtával érzik is.
https://hvg.hu/tudomany/20250703_tudorak-daganat-megbetegedes-dohanyzas-legszennyezettseg
Meghatározó motiváció lehet, ha valaki tisztában van azzal, hogy rizikócsoportba tartozik, például mert dohányzik vagy korábban dohányzott. Kitettséget jelentenek ugyanakkor a környezetszennyezés következményei, vagy akár egy poros munkahely is.
Aggasztó adat, hogy a tüdőrákkal diagnosztizáltak húsz százaléka sosem dohányzott, és egyre több az ilyen érintett – mutat rá ugyanakkor Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese, diagnosztikáért felelős igazgatója.
