Több mint 26 évvel a tárgyalások kezdete után úgy tűnik: lassan aláírják a világ potenciális egyik legnagyobb globális kereskedelmi keretrendszeréről szóló megállapodást. A tervek szerint Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke december 20-án Brazíliában látja el kézjegyével az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac, vagy Mercado Común del Sur, röviden Mercosur közötti megállapodást. A két blokk vezetői tavaly decemberben állapodtak meg egy olyan felállásban, amely a szándékok szerint kölcsönösen jelentős előnyökhöz juttatná a feleket, egyúttal védelmet is biztosítana az elmúlt években megismert világgazdasági kihívásokkal szemben, majd szeptember elején megszületett egy kompromisszumos javaslat is, ez az alapja az egyezménynek. Az Európai Parlament szakbizottsága azóta jóváhagyott egy kompromisszumos javaslatot, amelyről jövő kedden szavazhatnak a plenárison, ezt követheti az uniós tagországokat képviselő szakminiszterek jóváhagyása – vagyis a 20-i határidő elvben tartható, mérget venni azonban nem lehet arra, hogy Von der Leyennek a jövő heti EU-csúcs után valóban érdemes felülnie a Brazília felé tartó gépre.
De ha mégis, azzal sincs minden megoldva. Ahhoz, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és a 293 milliós lakosszámú dél-amerikai gazdasági tömörülés között érdemben hatályba lépjen, egy tagállami ratifikációs folyamaton is át kell esnie, ennek időtartamára és kimenetelére sem lehet mérget venni. De ha végül a megállapodás eljut addig, hogy a tagállamok ratifikálják is a szöveget, egy 770 millió embert érintő gazdasági keretrendszer indulhatna be.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet ráz Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel, Luis Lacalle Pou uruguayi elnök (balra) és Santiago Pena paraguayi elnök (jobbra) mellett a 6. Mercosur-csúcstalálkozón Montevideóban, 2024. december 6-án
AFP / Eitan ABRAMOVICH
A szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások 1999-ben kezdődtek, és 2024-re született meg a politikai megállapodás, amelyet tavaly decemberben Ursula von der Leyen írta alá a Mercosur országok vezetőivel Uruguayban. Az aláírást követően történelmi sikerről beszélt, ami által az EU csökkentheti kitettségét több termékkör esetében Kínával szemben, és az Egyesült Államokkal szemben is új lehetőségekhez jut. Von der Leyen akkor – mindössze néhány héttel a vámháborúval fenyegető, fenyegetéseit pedig azóta be is váltó Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése előtt – arról beszélt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás szükségszerű politikai lépést is jelent az egyre terjedő protekcionizmus ellensúlyozása érdekében, ami az EU elszigetelődésének veszélyét is magában hordozza.
https://hvg.hu/360/20250121_nyersanyagok_latin-amerika_versenykepesseg-eu
A szabadkereskedelem támogatói szerint az együttműködés az EU alapvető érdeke, Kína ugyanis már élénk kereskedelmet folytat Dél-Amerikával, és az ott elérhető nyersanyagokhoz való hozzáférés alapvető érdeke Európának, ebben pedig komoly versenyelőnyt jelenthet egy vámmentes kereskedelem. A DW erre szemléletes példaként hozza lítiumot, amelynek Argentína az egyik legnagyobb kitermelője a világban. A lítium meghatározó nyersanyag a zöld energetikára való áttérésben, ami az EU-nak kulcsfontosságú stratégiai terület. Nem véletlen, hogy a gép- és gyógyszergyártók örülnek, a mezőgazdaságban viszont készek a vasvilla után nyúlni a gazdák miatta.
