Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Ausztria, Írország, Dánia, Finnország – ezekhez az országokhoz csatlakozott Magyarország, miután a Népszava összesítése szerint az év első tíz hónapjában többet fizetett az ország az EU-nak, mint amennyit onnan a központi költségvetés megkapott. 589 milliárd forint bevétel állt szemben 609 milliárd forint befizetéssel. Vagyis, Magyarország nettó befizetővé vált, még ha ez a kijelentés árnyalásra szorul is. Az összesítés ugyanis nem tartalmazza a mezőgazdaságnak járó – közvetlen – kifizetéseket, ráadásul az év végéig még fordulhat az egyenleg.
Most mindenesetre megtörtént az, amit Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es tusványosi beszédében vizionált – igaz, ő 2030-ra várta ezt: “Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap. Csehország már ennek közelében van, de mi is ott leszünk ekkortájt. Aki fizet, az rendeli a zenét – ez meg fogja változtatni a mi helyzetünket is” – mondta akkor, utalva arra, hogy az uniós költségvetésről szóló alkudozásban jóval nagyobb szava van a cikkünk elején említett országoknak, amelyek – ha pusztán a támogatásokat vesszük sorra – vesztesei a büdzsének.
Orbán értelmezésében a nettó befizető státusz ugyanakkor egy erősebb szuverenitást jelent – már csak azért is, mert annak kiindulópontja alapesetben egy erős gazdaság.
Legalábbis ahogy bő három éve elképzelte azt:
A 2025-ös valóság azonban egészen más. Ezt a bravúrt úgy sikerült elérni, hogy “papíron” Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje az uniós támogatásoknak, általában Lengyelország és Románia mögött szerepel a magyar adat.
