Finnországban december 6-a nem a Mikulásról szól. Amikor a magyar gyerekek a csizmáikat tisztogatják, a finnek az ország függetlenségének ünnepére készülnek. A finn parlament ugyanis 1917-ben december 6-án fogadta el az ország függetlenségi nyilatkozatát és vált ezáltal Finnország önálló, Oroszországtól független állammá.
A hivatalos ünnep minden évben az állami lobogó felvonásával kezdődik Helsinkiben, a Csillagvizsgáló-dombon, aztán az állami vezetők megkoszorúzzák a hősök emlékművét a Hietaniemi temetőben, majd ünnepélyes istentiszteletre kerül sor a helsinki székesegyházban a köztársasági elnök részvételével. A honvédség pedig látványos díszszemlét tart egy kiválasztott helyőrségi városban.
Két gyertya
Ezen a napon a családok ünnepi vacsorával készülnek és az ablakokban este 6 órakor két kék-fehér színű gyertyát gyújtanak. Arra, hogy miért éppen kettőt, több magyarázat is él a köztudatban. A történelmi megközelítés szerint a szokás már jóval régebben létezett, mint maga a finn függetlenség. A Finn Irodalmi Társaság kutatója, Juha Nirkko szerint a svéd uralom idején a gyertyákat a királyi család jeles napjain vagy látogatásain gyújtották meg, innen ered a hagyomány. Később, az orosz elnyomás éveiben a csendes tiltakozás jeléül gyújtottak kék-fehér gyertyákat Johan Ludvig Runeberg, a finn himnusz szerzőjének születésnapján.
Egy népszerű legenda szerint azonban az első világháború idején az Oroszországtól függetlenedni akaró fiatalok mozgalmához köthető a gyertyagyújtás szokása. Az egyetemi diákság egy része toborzásba kezdett és egy hozzávetőlegesen 2000 fős zászlóalj Svédországon keresztül Németországba indult katonai kiképzésre. Az út meglehetősen veszélyes volt, sokan az orosz csendőrök kezére jutottak. A két meggyújtott gyertya az ablakban biztonságos menedéket, éjszakai szállást jelzett a hazafiak számára a kiképzésre vezető útjukon. Van azonban egészen profán magyarázat is.
