„Az ország döntéshozói lemondtak rólunk, de hogy magyar vagyok, azt senki nem tudja elvenni tőlem”

Európa egyik legnevesebb színházában társulati tag egyedüli magyarként, és egy világszerte ünnepelt, orosz menekült rendező új filmjében játszik fontos szerepet, Láng Annamária mégis azt mondja, nem szokott büszkeséget érezni. Interjú Mengeléről, biztonságról és napról napra élésről.

Láng Annamária fontos szerepet játszik a nemrég Magyarországon is bemutatott Josef Mengele eltűnése című filmben. A Mengele életét bemutató filmet az a Kirill Szerebrennyikov rendezte, aki Oroszország egyik legnevesebb színházi alkotója volt, amíg Putyin rendszere ellenzéki felszólalásai és melegsége miatt koncepciós perben ellehetetlenítette, kisemmizte és elítélte. Amióta az orosz állam feloldotta az utazási korlátozását, menekülni kényszerül, filmrendezőként pedig Cannes-tól Chicagóig ünneplik a legfontosabb filmfesztiválokon.

https://hvg.hu/360/20251123_hvg-kamera-mengele-agyaban-josef-mengele-magyar-szalak-exc

Láng Annamária 1975-ben született Mátészalkán. 1995-től feloszlásáig az idővel világhírűvé váló Krétakör Színház társulatának tagja volt, utána Európa neves színházi rendezőivel dolgozott együtt, mígnem a szakmai egyik csúcsát jelentő bécsi Burgtheater ajánlott neki szerződést; a társulatnak 2019 óta tagja – egyedüli magyarként. Mégis azt mondja: néha eszébe jut, mennyi munka van emögött, de nemigen tudja megélni a büszkeség érzését. Erről is beszélgettünk vele.

Hogyan került Kirill Szerebrennyikov látóterébe?

A casting directora látott egy bécsi előadásban; úgy gondolom, ő hívta fel rám a figyelmét. De Kirill már ismert, mert a Krétakörrel az ő fesztiválján játszottunk Moszkvában: látta a Feketeországot és a Sirájt, tudta, kit ajánlanak neki. Fontos társulat volt neki a Krétakör, nyilván a Burgtheater is jelentett valamit, és olyan szereplőt keresett, aki tud magyarul és németül is, mivel a karakterem, Gitta Stammer németül kommunikál Mengelével, de a családjával magyarul. (A magyar Stammer Géza és felesége, Gitta több mint tíz évig bújtattak Mengelét a vele közösen vásárolt brazíliai farmjaikon, és miután megtudták, kit rejtegetnek, komoly összeget zsaroltak ki a lebukástól félő nácitól.)

Korábban azt mondta, a rendezők mindig a „tépelődő, érzékeny, komplikált” nőket látják meg önben. Milyen volt most lecsúszott prolit játszani?

Erre nem is gondoltam, de most, hogy így rákérdez, nagyon élveztem. Eleve erős jelzés volt, hogy a nő folyamatosan dohányzik: ez a láncdohányosság rögtön teremt egy színes-szagos aurát, egy állandó elfoglaltságot és egy idegállapotot. Egy uruguayi tanyán forgattunk a júliusi télben, nagyon hideg volt, épp hogy melegedhettünk valami kandallónál, de a tanya fűtetlen volt. Mindaz, ami Dél-Amerikáról az ember eszébe jutna – a meleg, a pálmafák, az óceánpart és a folyamatos tánc –, az mind nem volt, helyette volt egy rideg, hideg, lefagyott, lepusztult tanya, ahol semmi nem volt, növényzet sem. Itt kezdtük a forgatásokat hajnalban: ez eléggé meg tudja szabni a karakter irányát.

Láng Annamária
Fazekas István

Nem épp ilyen körülmények jutnának az ember eszébe egy ennyire nagyszabású filmforgatásról.

Minden más körülményre azt tudom mondani, hogy luxus. De inkább azt nevezem luxusnak, hogy mindenki tudja a maga dolgát, és mindenki hagy téged dolgozni.

Nyomot hagyott a forgatáson, hogy a rendezője a Putyin rendszere elleni kiállása és melegsége miatt otthonában korábban elítélt, jelenleg menekülésre kényszerülő orosz ember volt?

Hozzászólások