A Boston Consulting Group előrejelzései alapján a globális gazdaságban, az üzleti életben és a politikában is gyorsuló ütemben jelentkezik a bizonytalanság, a komplexitás és a zűrzavar. A mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika területei előtérbe kerülnek, a klímapolitikában széthúznak a nagyhatalmak, a bizonytalanság miatt az állam szerepe nő, a konfliktusok sűrűbbek. Mindemellett azért van fény is az éjszakában.
A trend egyértelmű: a világ egyre inkább a multipolaritás irányába mozdul el, miközben mind több geopolitikai szereplő törekszik arra, hogy ő alakítsa az üzleti működés globális feltételeit. A vezető hatalmak továbbra is az Egyesült Államok és Kína. Kettejük folyamatosan változó kapcsolatrendszere az egész világgazdaságra hatással van, de Európa és a Globális Dél feltörekvő országai is jelentős befolyást gyakorolnak.
Ahogyan a BCG elemzése fogalmaz, az egymással ütköző érdekek fokozódó rivalizáláshoz vezetnek, ugyanakkor új együttműködések kialakulását is ösztönzik, miközben minden hatalom a saját érdekeit és stratégiáit követi. Rugalmas, mozaikszerű új szabályrendszer, valamint új erőviszonyok kirajzolódása várható.
Miközben az Egyesült Államok az America First agenda mentén belső átalakuláson megy keresztül, a körülötte lévő világot is formálja. A dereguláció, az állami beavatkozások szokatlan formái, valamint a bevándorlás korlátozása – részben az amerikai ipar újjáépítésének céljával – ennek az új megközelítésnek a meghatározó elemei. A külpolitikában az amerikai kormány egyre határozottabban alkalmaz gazdasági és katonai eszközöket céljai elérésére.
A leginkább preferált eszköznek számító vámok mértéke az elmúlt 12 hónapban több mint hatszorosára nőtt. Emellett jelentős erőfeszítések zajlanak a külföldi működőtőke bevonzására is, elsősorban kereskedelmi megállapodásokon keresztül. A gyors és mélyreható változások társadalmi támogatottságát a 2026-os félidős választások tehetik próbára.
Kína igyekszik csökkenteni kritikus függőségeit a külföldi nagyhatalmaktól, magabiztosabban kezeli például az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokat. A jelek szerint az ország a következő ötéves tervében is tovább erősíti feldolgozóipari és technológiai ágazatait. Ma már Kína adja az ipari kutatás-fejlesztési ráfordítások több mint egynegyedét, miközben a technológiai termékekhez kapcsolódó szabadalmi publikációk közel fele is innen származik.
Az ország egyre mélyebb kereskedelmi kapcsolatokat épít ki a Globális Dél országaival, és mára több mint 90 állam legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Ugyanakkor Kínának komoly belső gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie: a deflációs nyomással, az ingatlanpiac elhúzódó gyengélkedésével, a fogyasztói bizalom bizonytalanságával, valamint a növekedési kilátások romlásával.
Európa mozgástere korlátozott, miközben geopolitikai ellenszéllel, lassuló gazdasággal és az Európai Unión belüli megosztottsággal is szembe kell néznie, ami megnehezíti a gyors és határozott lépéseket. A kontinens saját tempójában, az eltérő nemzeti érdekeket és nézőpontokat tükrözve alakítja át gazdasági stratégiáját, és készül arra, hogy nagyobb geopolitikai szerepet vállaljon.
Ennek részeként Európa kereskedelmi megállapodásokat köt a Globális Dél országaival és régióival – mindenekelőtt a Mercosur-államokkal (Dél-amerikai Közös Piac), Indonéziával, valamint várhatóan Indiával –, amelyek mintegy kétmilliárd fogyasztó felé nyithatják meg a piacokat. Ezzel párhuzamosan az évtized végére mérsékelheti a védelmi kiadások terén fennálló lemaradását az Egyesült Államokhoz képest.
A Globális Dél dinamikus feltörekvő hatalmai – Indiától Brazílián át Dél-Afrikáig – a nagyhatalmi versengéstől függetlenebb pályát keresve igyekeznek a gazdasági növekedést előtérbe helyezni, ám mindezt egyre több kompromisszum árán tehetik csak meg. Így rövid távon küzdhetnek ellenszéllel, ám az irány egyértelmű: az évtized végére a Globális Dél adja majd a világgazdasági növekedés mintegy felét.
A BCG hat formálódó versenyszínteret azonosított, amelyek a stratégiai versenyelőny szempontjából kulcsfontosságúak:
A határokon átnyúló digitális szolgáltatások előretörése
A BCG elemzése szerint a globális kereskedelem továbbra is ellenálló lesz, de a mintázatok és partnerségek mélyreható átalakuláson mennek keresztül. Az Egyesült Államok vámemelései, valamint a különféle kereskedelmi partnerekkel kötött kétoldalú megállapodások – beleértve a megállapodásokban megbúvó, például a közvetlen tőkebefektetésekre vonatkozó rendelkezéseket – az új egyezmények, szabályok és korlátok mozaikszerű rendszerét hozzák létre. Az a mozaikrendszer újraformálja a WTO-normákon alapuló, hosszú időn át viszonylag nyitott globális piacot, miközben a megállapodások jelentős hatással vannak az üzleti szereplőkre, akiket gyakran közvetlenül is felkérnek a kormányok által vállalt kötelezettségek teljesítésére.
Eddig a megállapodások többsége a fizikai árukra összpontosult, ám a szolgáltatások és különösen a digitális szolgáltatások egyre inkább a globális hatalmi küzdelmek frontvonalába kerülnek. Ennek oka, hogy az AI térnyerésével a kormányok szigorítják a tartalomra, valamint az adatok felhasználására és tárolására vonatkozó szabályozást, adókat vetnek ki a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokra, és szűrik a befektetéseket. A kereskedelmi szolgáltatások exportjának 13 százalékát az Egyesült Államok adja, és új piacok megnyitására törekszik. A vállalatoknak és az országoknak gyakorlatilag nincs más választásuk, mint eldönteni, hogy miként alkalmazkodnak ehhez a környezethez.
Bár a globális árukereskedelem több mint 85 százaléka nem érinti az Egyesült Államokat, a többi ország, részben az amerikai vámokra adott válaszként, új kereskedelmi megállapodásokat és partnerségi formákat keres. Ilyenek lehetnek az EU szabad kereskedelmi egyezményei vagy az Ázsián belüli szorosabb integráció. Ezek célja a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása és a nyitott gazdasági rend fenntartása. A geopolitikai bizonytalanság továbbra is magas, és a globális kereskedelmi tér széttöredezése miatt reális forgatókönyv, hogy
hosszabb távon olyan egymástól elkülönülő országcsoportok alakulnak ki, amelyekre a csoportokon belüli intenzívebb kereskedelem lesz jellemző.
A vállalatokat mindez arra kényszeríti, hogy újraértékeljék globális ellátási láncaikat, gyártási jelenlétüket és közvetlen befektetési terveiket, amelyeket nemcsak kereskedelempolitikai, hanem egyéb szakpolitikai tényezők, például az adózás vagy a bevándorlás is befolyásol. Egyes vállalatok és országok olyan megállapodásokat kötöttek az amerikai kormányzattal, amelyek vámkedvezményeket biztosítanak új közvetlen befektetésekért cserébe, és további hasonló megállapodások is elképzelhetők.
Ebben a helyzetben a vállalatokon belül felértékelődik a kockázatok előrejelzése, a geopolitikai elmozdulásokkal és regionális feszültségekkel összefüggő kereskedelmi forgatókönyvek és szimulációk alkalmazása. Ráadásul nem egyedül saját magukra, hanem a beszállítók, az ellátási lánc szereplőinek és a versenytársak várható lépéseire is fel kell készülniük.
Technológiai és AI-verseny
A mesterséges intelligencia képességei a geopolitikai verseny meghatározó jellemzőjévé váltak, jelentős következményekkel mind a gazdasági, mind a nemzetbiztonsági területeken. Az Egyesült Államok és Kína a két generatív AI-nagyhatalom. Az USA és Kína jó úton halad az AI-technológiák kínálatának ellenőrzése felé, de
Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten is kialakult egy kisebb, de befolyásos országcsoport, az úgynevezett GenAI-középhatalmak.
Ezen országok sajátos erősségekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé tehetik számukra, hogy regionális, sőt akár globális szinten is technológiai beszállítóként versenyezzenek (ahogy a verseny kiterjed a hardverre, az infrastruktúrára és a technológiai adaptációra is).
A generatív AI-t termékeikbe és szolgáltatásaikba beépítő vállalati vezetők számára komoly kihívást jelent, ha kizárólag az USA-ban vagy Kínában működő vállalatok által szállított technológiákra támaszkodnak. A helyi szabályozások, az adatkövetelmények és az LLM-ek elérhetősége mind kitettek a kormányzati politika változásainak. Miközben a generatív AI multipolárisabb kínálata növeli a komplexitást, egyben több választási lehetőséget is biztosít a vállalatok számára.
Az AI mellett más technológiai versenyek is zajlanak. A kvantum-számítástechnika területén szintén éles verseny folyik az USA és Kína között, és ez a technológia akár már a következő évtizedben kézzelfogható hatást gyakorolhat a kriptográfiára, a gyógyszertervezésre, a pénzügyi szolgáltatásokra és az anyagtudományra. Az akkumulátortechnológia, a megújuló energia, a biotechnológia és a kettős felhasználású (katonai és polgári célokra is felhasználható) technológiák további fontos versenyterületeket jelentenek.
Harc a tehetségekért
A technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a vállalatok készségigényeit és tanulási modelljeit. A szükséges kompetenciák fejlesztése vagy más módon történő megszerzése elengedhetetlen a termelékenység növekedésének kihasználásához, az AI-területen – és a kvantum-számítástechnikában – rejlő lehetőségek teljes potenciáljának kiaknázásához.
Az országok közötti verseny – különösen az AI-eszközök erősödésével és a demográfiai változásokkal párhuzamosan – egyre intenzívebbé és összetettebbé válik. A BCG Top Talent Tracker adatai szerint az Egyesült Államok továbbra is az első számú célpont a csúcstehetségek számára. A BCG adatai szerint a 2025 augusztusát megelőző 12 hónapban nettó 460 ezer magasan képzett szakembert vonzott, ezt követi az Egyesült Királyság közel 190 ezer fővel.
Más hatalmak igyekeznek megtartani saját tehetségeiket, illetve vonzóvá válni a képzett bevándorlók számára. Az öböl menti államok, élükön az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával, tudatosan növelik a vonzerejüket. Ők már Európával, Ázsiával és az angolszász világgal is versenyeznek. India, amely régóta a technikai készségekkel rendelkező munkaerő egyik globális forrása, az említett időszakban több mint 250 ezer magasan képzett szakembert küldött külföldre, és továbbra is a nemzetközileg mobil STEM- és AI-tehetségek első számú kibocsátója.
Egyértelmű, hogy a készségfejlesztést és az oktatási modelleket a kormányoknak és a vállalatoknak is prioritásként kell kezelniük. Az üzleti szereplők számára is számos területen jelent kihívást a tehetségkérdés.
Kritikus ágazatok
Egy olyan világ logikája szerint, amelyben a hatalom válik meghatározó tényezővé, a függőségeket befolyásolási eszközként használják a geopolitikai kapcsolatokban. Ez a helyzet felértékeli a biztonság és az ellenálló képesség szerepét.
A biztonság fogalma ma már nem csupán a katonai képességekre terjed ki, hanem a gazdaság számos területére is – mindez fokozott állami beavatkozást von maga után.
Globálisan a nemzet- és gazdaságbiztonsági megfontolások által vezérelt iparpolitikai beavatkozások száma – beleértve a vámokat, a közvetlen állami tulajdonszerzést és az exportkontrollt – 2021 óta több mint hatszorosukra növekedtek. A kormányok ezt a gazdasági, államvezetési eszköztárat arra használják, hogy aktívan irányítsák vagy akár kényszerítsék a tőkeáramlást azokba az ágazatokba, amelyeket küldetéskritikusnak tekintenek.
Ezeknél a termékeknél (vagy az ellátási láncok bizonyos szűk keresztmetszeteinél) a függőségek stratégiai jelentőséget nyerhetnek. Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolat alakulása jól szemlélteti ezt a jelenséget. Mivel Kína feldolgozóipara ma már mintegy kétszer akkora, mint az Egyesült Államoké, számos globális ellátási láncban meghatározó szerepet tölt be. Emellett ellenőrzi a ritkaföldfémek bányászatának mintegy 80 és ezek feldolgozásának körülbelül 85 százalékát. Ugyanakkor Kína továbbra is függ bizonyos technológiai komponensekhez való hozzáféréstől, miközben az amerikai vállalatok tervezik a fejlett chipek több mint kilenctizedét, és vezető szerepet töltenek be kritikus szoftverek fejlesztésében is.
Ahogy egyre több iparág nyer geopolitikai jelentőséget, az egyes vállalatoknak robusztus ellátási láncokra van szükségük, amelyek adott esetben készletezést és vészhelyzeti tartalékokat is magukban foglalnak az esetleges ellátási megszakadások kivédésére. A vállalatoknak többféle forgatókönyvre kell felkészíteniük ellátási láncaikat. Sok cég földrajzi szempontból diverzifikálja gyártási és beszerzési jelenlétét. Érdemes megfontolniuk az úgynevezett „rezilienciaköltség”-alapú működési modellt is, amely egyszerre biztosít költség-versenyképességet és agilitást.
Mindeközben az USA épp lemond a bolygóról
Az éghajlatváltozás továbbra is sok kormány, társadalom és vállalat számára fontos kérdés, ugyanakkor a narratíva és a fókusz eltolódóban van. A megújulóenergia-technológiák támogatásának és bevezetésének elsődleges mozgatórugója sok esetben a dekarbonizáció helyett az energiabiztonság és az energia ára.
Kína került vezető pozícióba. 2024 végére 887 gigawatt naperőművi kapacitást telepített, ami közel kétszerese az Egyesült Államok és Európa együttes kapacitásának. Ezzel párhuzamosan más országok (köztük az USA) energiastratégiájukban továbbra is jelentős hangsúlyt helyeznek a hagyományos energiaforrásokra. Egyes piacokon (köztük az USA-ban) a klímabarát termékekhez, így az elektromos járművekhez kapcsolódó ösztönzők is visszaszorulóban vannak – utóbbi helyzet jelentősen eltérő nemzeti és regionális piaci dinamikákat eredményez például olyan meghatározó iparágakban, mint az autóipar.
Az energiapolitikák közötti nemzeti szintű eltérések, valamint a klímaváltozással kapcsolatos politikai megosztottság mélyülése a nemzetközi koordinációra is hatással van.
A nemzetközi együttműködés átalakulóban van, és egyre inkább kisebb, konkrét ügyekre fókuszáló csoportok irányába mozdul el.
Ennek következménye a szén-dioxid-piacokra, adókra és határokon átnyúló illetékekre vonatkozó szabályozások fragmentált rendszere. Az egyes vállalatok válaszai nagymértékben függhetnek attól, hogy hol termelnek, és hol értékesítenek. Nyugat-Európában a zöld működés továbbra is fontos vállalati jellemzőnek számít, sőt egyes országokban a kibocsátási célértékek jogszabályi kötelezettséget jelentenek.
Az Egyesült Államokban viszont jelenleg nem egységes a klímapolitika iránya: széthúznak a klímapolitikai célokat támogató és az azokat figyelmen kívül hagyó tagállamok, illetve tovább bizonytalanítja a helyzetet a szövetségi kormány is. Kína és a Globális Dél egyes országai számára eközben a megújuló energiaforrások nemcsak üzleti, hanem energiabiztonsági célokat is szolgálnak. Azok a vállalatok, amelyek nem követik szorosan a klímapolitikai irányváltásokat, stratégiai kihívásokkal vagy megfelelési kockázatokkal szembesülhetnek.
Fegyveres konfliktusok
Különösen aggasztó tendencia, hogy a fegyveres konfliktusok terjednek, és átterjednek a szomszédos régiókra vagy a világ más térségeire. Világszerte mintegy 60 folyamatban lévő államközi és polgárháború zajlik, és számolni kell olyan lappangó feszültségekkel is, mint ami India és Pakisztán, illetve Kambodzsa és Thaiföld között áll fenn. A különböző államok közötti konfliktusok száma a második világháború óta nem látott szintre emelkedett.
Egyes konfliktusok esetében bizonytalan előrehaladás tapasztalható a lehetséges rendezés irányába, ugyanakkor az ukrajnai háború folytatódik, és a Közel-Keleten is komoly a feszültség. A konfliktusok emellett új hadszíntereken is zajlanak, például az űrben és a tenger alatti környezetben. A digitális tér is célponttá vált: a mesterséges intelligencia új sebezhetőségeket nyit meg, kibertámadások érnek számos vállalatot és szervezetet, különösen IT-cégeket, kutatóintézeteket és kormányzati szerveket.
A zavaros környezet ugyanakkor lehetőségeket is rejt. Mivel Európa a következő években növeli védelmi kiadásait, a nem védelmi profilú vállalatok számára nyíló kumulált piac várhatóan eléri akár az 500 milliárd eurót is a 2026 és 2029 közötti időszakban. Ebből mintegy 220 milliárd euró új keresletet jelenthet olyan ágazatok számára, mint a szoftverfejlesztés, a repülőgépipar, az autóipar, az elektronika, a távközlés és a logisztika – vagyis olyan területeken, amelyek jelenleg a védelmi értékláncokon kívül helyezkednek el.
A múlt század végén volt egy rövid időszak, amikor sokan azt gondolták, hogy a hidegháború vége „békeosztalékot” hoz el majd. Ez a remény rövid életűnek bizonyult. Úgy tűnik, hogy a bizonytalanság, a komplexitás és a zűrzavar még egy ideig velünk lesz.
Nyitókép: Pixabay / PIRO4D
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság és a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.
