Hogyan mutat a mérleg, amit nem forintban, hanem a közösségeinkre gyakorolt hatás alapján számolunk?
A most 95 éves Warren Buffett a világ egyik legsikeresebb befektetője. A hetvenes éveiben döntött úgy, hogy vagyona 99 százalékát jótékony célokra ajánlja fel. Üzleti portfólióját mindenki ismerte – az utóbbi évtizedeit arra szánja, hogy a társadalmi portfóliója is hasonlóan értékes legyen. // Ismét megújult A jövő vállalata hírlevelünk, ezúttal a House of Giving csapatával. Itt az első rész.
Gazdasági szereplőként természetes, hogy üzleti portfóliót építünk. De mi a helyzet a társadalmi portfólióval? A vagyon nemcsak pénzügyi eszköz, hanem lehetőség is: ha felelősen használjuk, kapcsolatokat, normákat és bizalmat erősíthet – olyan társadalmi tőkét, ami közösségeket tart össze. Ahogy Robert Putnam klasszikus kutatásai is megmutatták,
amikor az emberek visszahúzódnak a részvételtől – például egyre többen tekéznek egyedül és nem ligákban –, nemcsak a társaság vész el, de a társadalmi szövet is gyengül, ami a demokrácia és az életminőség alapja.
Kié a felelősség, hogy erősítsük ezt a szövetet – részvétellel, kapcsolatokkal, közös normákkal? A válasz egyszerű: mindannyiunké. Valamennyien egyazon társadalmi-ökológiai háló részei vagyunk: döntéseink – kicsik és nagyok – hatással vannak másokra. Mindannyian közösen szőjük ezt szövethez, de akinek több az erőforrása, nagyobb a felelőssége is. Ahogy létezik karbonlábnyom, úgy beszélhetünk társadalmi lábnyomról is, ami azt mutatja meg, mennyit vállalunk másokért.
Ez a lábnyom kötődhet hús-vér emberekhez vagy akár egy logóhoz is. Kutatások szerint ha a vezetők magánemberként adományoznak, az hitelesebb a társadalom szemében. Személyesebb, emberibb és inspirálóbb, ha valaki a saját nevén, saját pénzén, saját idejével áll ki egy ügy mellett. Amikor a felelősség láthatóvá válik, az másokat is emlékeztet: a társadalmi szövet erősítése közös feladat.
Amikor másokra figyelünk, valójában önmagunkat is gazdagítjuk. Minden ügy, amit felkarolunk, hozzáad valamit ahhoz a történethez, amit önmagunkról mesélünk. A filantrópia nemcsak arról szól, hogy adunk, hanem arról is, hogy kik vagyunk, és kik szeretnénk lenni. Olyan önarckép, ami annak lenyomata is, hogyan vállaltunk felelősséget másokért: kinek nyitottunk ajtót, kinek adtunk lehetőséget, kit bátorítottunk.
Mit tehetünk ma?
Válassz egy ügyet, ami megérint!
Adj abból, amid van – pénzből, időből, szakértelemből.
Tedd láthatóvá a felelősséget! Egy gesztus, amit a saját neveddel és arcoddal vállalsz, másokat is inspirálhat.
A változás nem holnap indul – hanem most.
Céges szempontból (IFUA Nonprofit Partner)
A vállalatok társadalmi szerepvállalása (CSR) korábban önkéntes vagy az anyavállalat által elvárt megkülönböztető jegy volt. 2024 óta az ESG törvény miatt a legnagyobb hazai cégeknél jogszabályi kötelezettség is: fenntarthatósági átvilágítás és adatgyűjtés.
Mi, az IFUA Nonprofit szakértőiként mégis azt mondjuk, hogy nemcsak a legnagyobb cégeknek, hanem minden üzleti szereplőnek érdemes foglalkozni CSR-ral, sőt, tudatosan tervezni és végrehajtani a vállalásokat. Ez azt jelenti, hogy a vállalat aktívan cselekszik azért a közösségért és közegért, amelyben működik. Nem azt állítjuk, hogy az üzleti szereplőknek egymagukban kell cselekedniük és mélységében kell érteniük a különböző társadalmi és ökológiai problémák megoldásához.
Célszerű olyan hozzáértő és hiteles civil vagy nonprofit partnereket találniuk, akikkel együttműködve tudnak érdemben tenni a fontos közösségi és ökológiai ügyekért. A céges-civil partnerségek sokféle formát ölthetnek. Mi öt típust különböztetünk meg, amelyek mentén mérhető a vállalat CSR tevékenységeinek komplexitása. Minél magasabb szintre lép egy cég, annál nagyobb hatást ér el – munkatársai, ügyfelei és a nonprofit partnerek számára ugyanúgy.
House of Giving
A jövő vállalata // House of Giving
Hogyan épül fel egy modern társadalmi portfólió, és hogyan válik a támogatás tervezhető, mérhető és üzletileg is értelmezhető tevékenységgé? Hírlevélsorozatunk a filantrópia fő kérdéseit a vezetői döntéshozatal logikájára fordítja le: mi működik, mi nem, hogyan kerülhető el a rosszul célzott segítség csapdája, és milyen partnerségek hoznak valódi értéket.
Bemutatjuk a nagyadományozás, a CSR és az impact szemlélet legfontosabb elemeit, valamint azt, hogyan kapcsolhatók össze a társadalmi és üzleti célok hosszú távú hatás érdekében. Foglalkozunk a társadalmi megtérülés (SROI) mérésével, a fenntarthatósági elvárások üzleti következményeivel és a social financing növekvő szerepével is.
Olyan keretrendszereket és döntéstámogató szempontokat mutatunk, amelyek segítenek a vezetőknek abban, hogy a támogatási gyakorlatukat tudatosabban, stratégiailag megalapozottabban és üzletileg is koherensen építsék fel. A House of Giving célja, hogy professzionális tudással, nemzetközi kutatásokkal és hazai példákkal támogassa a felelős üzleti szereplőket abban, hogy társadalmi szerepvállalásuk valódi hatást generáljon – a jelenben és hosszú távon is.
A Jövő vállalata // House of Giving hírlevelek szakértői: Modla Zsuzsanna (egyetemi adjunktus, ELTE TáTK), illetve az IFUA Nonprofit Partnertől Baksai Csilla (vezető tanácsadó), Dőry Boglárka (vezető tanácsadó), Porubcsánszki Katalin (ügyvezető, vezető tanácsadó) és Révész Éva (PhD, vezető tanácsadó).
Nyitókép: Részvényesek haladnak el Warren Buffett, a Berkshire Hathaway vezérigazgatójának portréja előtt a 2019. május 3-án Omaha-ban, Nebraska államban tartott éves részvényesi közgyűlésen. Johannes. Fotó: Eisele / AFP
Tetszik, amit olvasol?
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.