Biztonság, kényelem, takarékosság és fenntarthatóság – csak néhány fontos érv azok közül, amelyekkel alátámasztható a már álló házak okosotthonná alakítása. A fűtés, a hűtés, a szellőztetés és a világítás optimalizálásával a szakértők szerint a rezsikiadások legalább 20–30 százalékkal mérsékelhetők, és ha az okosrendszereket napelemekkel, áramtárolókkal és hőszivattyúkkal kombinálják, akkor a megtakarítás 70–90 százalékos is lehet.
A legtöbbet az olyan, távolról is irányítható okostermosztátokkal és klímavezérlőkkel lehet spórolni, amelyek nemcsak az előre beállított módon szabályozzák a fűtést és a hűtést, hanem azt is érzékelik, hogy üres a ház, és automatikusan lejjebb viszik a hőmérsékletet. Okosvilágítással – különösen, ha a mozgásérzékelőkkel ellátott lámpák mellett okoskonnektorokat is beszereltek – ugyancsak jelentős spórolás érhető el: éjszakára lekapcsolnak a nem használt eszközök, a nagyfogyasztók működését pedig úgy lehet időzíteni, hogy olcsóbb árammal üzemeljenek. Az okoskonnektoroknak – amelyeken nyomon követhető a fogyasztás – lélektani hatása is van: ha látszanak a számok, „élménnyé” válik a spórolás. Szakértői becslések szerint ha egy átlagos – 80 négyzetméteres, havonta 50 ezer forintos rezsijű – lakást modernizálnak, akkor évente legalább 120–180 ezer forintos megtakarítás érhető el.
