A közelmúltban mutatta be az Európai Bizottság az első európai menekültügyi és migrációkezelési stratégiát, amely nem új jogszabály, hanem a már elfogadott és a folyamatban lévő törvények összesítése és értelmezése. Az uniós jogalkotás az elmúlt években egyre inkább a szigorúbb ellenőrzés, a gyorsabb eljárások és a hatékonyabb visszaküldések irányába mozdult el, engedményeket téve a populista pártoknak és kiváltva a jogvédő szervezetek tiltakozását. Teljesen más alapon, de a magyar kormány is ellene van minden brüsszeli javaslatnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a stratégia bejelentésétől függetlenül egy posztjában úgy fogalmazott: Brüsszel migrációs politikája emberéleteket követel, mivel tíz éve arra ösztönzi az Európán kívül élőket, hogy illegálisan induljanak el Európa felé, ezzel fenntartva az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét és növelve a kontinens biztonsági kockázatait. A miniszter állítása szerint Magyarország ezzel szemben kerítést épített, megakadályozta a kötelező kvóták bevezetését, és így továbbra is migránsmentes maradt, miközben Brüsszel folyamatos nyomást gyakorol a tagállamokra a befogadás érdekében.
Az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatta az Európai Unió első, öt évre szóló Menekültügyi és Migrációkezelési Stratégiáját, amely világos politikai célokat és konkrét prioritásokat határoz meg az uniós migrációs politika jövőjére nézve. A dokumentum a következő öt év „iránytűjeként” szolgál, és a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtására épít. Szerepel benne az illegális bevándorlás visszaszorítása, a jogtalanul itt tartózkodók visszaküldése és a legális bevándorlási útvonalak megteremtése.
Az Európai Bizottság saját stratégiájában azt hangsúlyozza, hogy az Unió új fejezetet nyit a migráció kezelésében, és
a közös fellépés célja éppen az, hogy Európa dönthesse el, ki és milyen feltételek mellett léphet be a közösség területére.
A dokumentum arra hivatkozik, hogy a külső határok védelmének megerősítése, a partnerországokkal kötött megállapodások és az új jogszabályi keretek együtt már az elmúlt években is hozzájárultak az illegális migráció csökkenéséhez.
Ezt a képet alátámasztják a Frontex adatai is, amelyek szerint a 2015–2016-os válság csúcspontjához képest az illegális határátlépések száma érdemben mérséklődött, és a fő migrációs útvonalakon az elmúlt időszakban inkább stagnálás vagy visszaesés figyelhető meg. Beszédes adat, hogy az elmúlt három évben a Magyarországot érintő nyugat-balkáni migrációs útvonalon az illegális belépések száma 90 százalékkal csökkent. Az Európai Határ- és Parti Őrség értékelése szerint ebben meghatározó szerepet játszott az uniós határvédelem megerősítése, a harmadik országokkal folytatott együttműködés, valamint az embercsempész-hálózatok elleni célzott fellépés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a migrációs nyomás megszűnt volna, csupán azt, hogy az uniós intézkedéseknek már kimutatható hatásuk van.
