A közelmúltban mutatta be az Európai Bizottság az első európai menekültügyi és migrációkezelési stratégiát, amely nem új jogszabály, hanem a már elfogadott és a folyamatban lévő törvények összesítése és értelmezése. Az uniós jogalkotás az elmúlt években egyre inkább a szigorúbb ellenőrzés, a gyorsabb eljárások és a hatékonyabb visszaküldések irányába mozdult el, engedményeket téve a populista pártoknak és kiváltva a jogvédő szervezetek tiltakozását. Teljesen más alapon, de a magyar kormány is ellene van minden brüsszeli javaslatnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a stratégia bejelentésétől függetlenül egy posztjában úgy fogalmazott: Brüsszel migrációs politikája emberéleteket követel, mivel tíz éve arra ösztönzi az Európán kívül élőket, hogy illegálisan induljanak el Európa felé, ezzel fenntartva az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét és növelve a kontinens biztonsági kockázatait. A miniszter állítása szerint Magyarország ezzel szemben kerítést épített, megakadályozta a kötelező kvóták bevezetését, és így továbbra is migránsmentes maradt, miközben Brüsszel folyamatos nyomást gyakorol a tagállamokra a befogadás érdekében.
https://hvg.hu/eurologus/20260129_migracio-menekultugy-europai-bizottsag-legalis-migracio-bevandorlas-ebx
Az Európai Bizottság saját stratégiájában azt hangsúlyozza, hogy az Unió új fejezetet nyit a migráció kezelésében, és
a közös fellépés célja éppen az, hogy Európa dönthesse el, ki és milyen feltételek mellett léphet be a közösség területére.
A dokumentum arra hivatkozik, hogy a külső határok védelmének megerősítése, a partnerországokkal kötött megállapodások és az új jogszabályi keretek együtt már az elmúlt években is hozzájárultak az illegális migráció csökkenéséhez.
Ezt a képet alátámasztják a Frontex adatai is, amelyek szerint a 2015–2016-os válság csúcspontjához képest az illegális határátlépések száma érdemben mérséklődött, és a fő migrációs útvonalakon az elmúlt időszakban inkább stagnálás vagy visszaesés figyelhető meg. Beszédes adat, hogy az elmúlt három évben a Magyarországot érintő nyugat-balkáni migrációs útvonalon az illegális belépések száma 90 százalékkal csökkent. Az Európai Határ- és Parti Őrség értékelése szerint ebben meghatározó szerepet játszott az uniós határvédelem megerősítése, a harmadik országokkal folytatott együttműködés, valamint az embercsempész-hálózatok elleni célzott fellépés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a migrációs nyomás megszűnt volna, csupán azt, hogy az uniós intézkedéseknek már kimutatható hatásuk van.
