A Bizottság szerint az elmúlt években jelentős előrelépés történt az EU külső határainak védelmében, az aktív migrációs diplomácia terén, valamint a partnerországokkal kialakított stratégiai együttműködések révén.
Ezek az intézkedések hozzájárultak az illegális migráció fokozatos csökkenéséhez és a migráció jobb kezeléséhez
– áll a biztosi kollégium által elfogadott dokumentumban. Az új stratégia megerősíti az EU eltökéltségét egy „szigorú, de igazságos” rendszer kialakítására, amely egyszerre hatékony és az európai értékeken alapul. Központi elvként jelenik meg, hogy az Európai Unió dönt arról, ki léphet be a területére, és milyen feltételekkel.
A stratégia három átfogó célt tűz ki:
az illegális migráció megelőzése és az embercsempész-hálózatok felszámolása;
a háború és üldöztetés elől menekülők védelme a rendszerrel való visszaélések megakadályozása mellett; valamint
a tehetségek bevonzása az EU gazdasági versenyképességének erősítése érdekében.
A megvalósítást jelentős uniós források segítik: a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben legalább 81 milliárd eurót irányoznának elő belügyi politikákra és nemzetközi partnerségekre. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a stratégia minden eleme összhangban áll az Alapjogi Chartával és az EU nemzetközi kötelezettségeivel. Henna Virkkunen ügyvezető alelnök szerint a cél egy „jövőbiztos” rendszer kialakítása, amely egyszerre biztosít védelmet, küzd a visszaélések ellen, és támogatja a gazdasági növekedést. Magnus Brunner belügyi biztos pedig kiemelte:
Az illegális érkezések tartós visszaszorítása elengedhetetlen a közbizalom megőrzéséhez és a valóban rászorulók védelméhez.
A stratégiában megfogalmazott célok elérését öt terület szolgálja. Az egyik a migrációs diplomácia megerősítése, amely keretében az EU fokozza együttműködését partnerországokkal átfogó, kölcsönösen előnyös megállapodások révén. A Bizottság ösztönzőket alkalmazna több szakpolitikában – például a vízumpolitika, a kereskedelem és a pénzügyi támogatások terén –, valamint „útvonalalapú” megközelítést vezetne be, beleértve a migrációs útvonalak mentén létrehozott többfunkciós központokat. Kiemelt cél az embercsempészet elleni globális fellépés erősítése és a veszélyes utazások megelőzése.
A stratégia következő kulcseleme a határigazgatás digitalizációja: bevezetik a Belépési/Kilépési Rendszert (EES), és elindítják az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS). Júniustól minden illegális érkezőt szűrésnek vetnek alá, és a Paktum szerinti határeljárásokat alkalmazzák. Az Európai Bizottság leszögezte: a júniustól alkalmazandó Migrációs és Menekültügyi Paktum marad az uniós politika alapja. Az illegális belépésekkel kapcsolatban Magnus Brunner elmondta, hogy az elmúlt években 55 százalékkal csökkent az EU területére jogalap nélkül érkezők száma, a Magyarországot érintő nyugat-balkáni útvonalon volt a legnagyobb visszaesés: 90 százalékos csökkenést regisztráltak.
Rendet rakunk Európában, biztonságos, jól védett külső határokkal, hatékonyabb visszaküldésekkel
– szögezte le a biztos. Hozzátette, hogy mivel jelenleg csak az elutasított kérelmezők mintegy egynegyede hagyja el ténylegesen az EU-t, a visszatérési rendszer reformja sürgető. Kiemelte: a Bizottság egy közös európai visszatérési rendszer kialakításán dolgozik, digitalizált eljárásokkal és innovatív megoldásokkal, például visszatérési központok létrehozásával, valamint a harmadik országokkal való együttműködés erősítésével.
Végül a stratégia ötödik területe a munkaerőhiány orvoslása. A dokumentum szerint az EU célja, hogy „a globális tehetségverseny legvonzóbb térsége legyen”. Ennek érdekében bővítik a Tehetségpartnerségeket, egyszerűsítik a beutazási és képesítéselismerési szabályokat, valamint fellépnek az illegális foglalkoztatás és a kizsákmányolás ellen, miközben javítják a migránsok integrációját.
Kiegészítve a migrációs stratégiát, az Európai Bizottság elfogadta az EU első átfogó Vízumstratégiáját. Ez négy fő célt szolgál: az EU biztonságának erősítését, a gazdasági versenyképesség növelését, a globális befolyás fokozását, valamint a vízumpolitika modernizálását. A vízumstratégia három pillérre épül. Az első a biztonság megerősítése, amely új értékelési rendszert vezet be a vízummentességhez, szigorítja a meglévő mentességek ellenőrzését, erősebb eszközöket ad az EU kezébe a visszafogadásban nem együttműködő országokkal szemben, valamint lehetővé teszi célzott korlátozó intézkedések alkalmazását. A második pillér a jólét és versenyképesség erősítése: digitális vízumeljárások, hosszabb érvényességű többszöri belépésre jogosító vízumok, valamint kedvezőbb feltételek a tehetségek számára. A harmadik pillér a modern digitális eszközök bevezetése, amelyek interoperábilis informatikai rendszerekkel 2028-ra egyszerre több adatbázis lekérdezését teszik lehetővé.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
