Farkas Zoltán: Környezet- és közéletszennyezés

Amiért Orbán Viktort a jogi egyetemen megbuktatták volna, ködösítés és terelés a gödi akkugyár ügyében, a populistának titulált rendszerek vonzereje, a nagyítóval sem talált magyar GDP-növekedés, az újra fenyegető globális pénzügyi krízis. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.

Ursula ellenállhatatlan. Ha azt mondja, pénzt Ukrajnának, Péter rögvest rávágja: Igenis! Ezt teszi akkor is, amikor Ursula azt adja parancsba: küldj fegyvert! Stop orosz olaj! Gázáremelés! Adóemelés! Erre a népmesei szintre züllött a kormány választási kampánya.

Az egyvégtében tizenhat éve miniszterelnök Orbán Viktor és főbb támaszai 2010-ben még a nevüket és arcukat adták egy olyan programhoz, amelyben egyebek mellett azt ígérték, hogy talpra állítják az ország gazdaságát, megmentik az egészségügyet, és visszaállítanák a demokráciába vetett bizalmat.

A programot a nevükre vevő notabilitások közül Mádl Ferenc, Kopp Mária, Makovecz Imre elhunyt, Járai Zsigmond, Martonyi János, Vízi E. Szilveszter visszavonult és hallgat, Schmitt Pál köztársasági elnökként megbukott, Parragh Lászlót negyedszázados „one man show” – utódja minősíti így – után leváltották a kamara éléről, Nagy Tímea pedig a Duna Aréna és a Hajós Alfréd uszoda létesítményvezetője.

De nem is nekik kellene elszámolniuk, mi lett az ígéretekből, hanem Orbán Viktornak.

„Rendszerváltás békésen, felelősséggel” – hirdet új kezdetet a kihívó, Magyar Péter, akinek programja a működő, emberséges Magyarországhoz vezető utat vázolja fel. Így már két programja van a Tisza Pártnak: az, amellyel a Fidesz vádaskodik, és az, amelyet múlt szombaton bemutattak. Legalább lehet választani. Magyarország rovatunk a Tisza igazi programját elemzi – az esélyegyenlőség jegyében. Ami a szabad választások kötelező kelléke volna. De nem Magyarországon, ahol korlátlan mennyiségű közpénz áll szemben közadakozással, nagy sorozatban gyártott Ursulák húszezer majdani plakáttal és molinóval, amelyek gyártási költségeit a támogatóknak most kell előteremteniük.

A médiapiac rádiós szegmensét Gazdaság rovatunk tárja fel, eloszlatva a rejtélyt, miért sugároz valamennyi magyarországi – nem internetes – rádió hírműsora nettó kormányzati propagandát.

Címlapsztorink azt taglalja, miként avatkozott be a kormány rendeleti úton a bíróságok munkájába – amiért Orbán Viktort a jogi egyetemen megbuktatták volna –, egyáltalán, milyen szisztematikusan és elszántan rombolja a jogállamot; a gödi akkugyár környezet- és közéletszennyezése pedig újfent a ködösítést és terelést illusztrálja.

https://hvg.hu/360/20260211_orban-a-nep-szociologusa-eddig-pontosan-tudta-meddig-mehet-el

A populistának titulált rendszerek vonzerejét Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója, az eszme németországi térnyerését pedig a Világ rovat mutatja be. Utóbbi elemzi Irán és az Egyesült Államok viszonyát, amelyben az ománi tárgyalások ellenére benne rejlik egy nyílt háború lehetősége, a szinte reménytelen harapófogóba került Kuba belső feszültségeit, valamint azt, miért kényelmetlen Alekszandar Vucsics szerb elnöknek, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség öt tonna marihuánára bukkant.

Ismét globális pénzügyi krízis várható, azok a kis gazdaságok, amelyeknek saját valutájuk van, és nagy költségvetési hiánnyal működnek, továbbra is sérülékenyek – állítja Mérő Katalin pénzügyi közgazdász, amihez a Mínuszban című cikkünk szerzője hozzáfűzi: a magyar gazdaság teljesítménye még mindig nem érte el azt a szintet, amelyen a 2022-es választás idején állt.

Szellem rovatunk megemlékezik Kurtág György századik születésnapjáról, Hatos Pál történész pedig a Hideg polgárháború című könyve apropóján adott interjúban oly korokra tekint vissza, amikor a parlamenti ellenzék nem juthatott hatalomra, de létével legitimálta a rendszert. „Belső ellenség, hazaáruló, idegen érdekek szószólója, ezek a száz éve röpködő szavak szomorúan otthonosan vannak velünk ma is.” És nem csak a kampányplakátokon.

HVG
Hozzászólások