Itt volt több férfi is a lakásban, el akarták vinni a festményeimet. Azt mondták, hogy nyugodjak meg: amíg élek, nem nyúlnak semmihez. Majd csak akkor, ha már nem leszek
– a HVG információi szerint 2022-ben ezzel a megdöbbentő történettel hívta fel rokonát az egyedül élő és súlyosan demens Márta. A nő – akit álnéven említünk – akkor már négy éve Alzheimer-kórban szenvedett, a családtagok pedig több ehhez hasonló rémtörténetet is hallottak idős hozzátartozójuktól.
A rokonok először azt hitték, hogy Márta csak képzelődik, amikor arról beszélt, rendszeresen feljár hozzá egy férfi. Azt hitték, hogy biztosan a volt férjére gondol, aki évekkel korábban meghalt. Később viszont kiderült, hogy a nő valódi eseményekről számolt be, rendszeres látogatója pedig a közös képviselő.
(Az eseményeket az egyik szomszéd elmondása alapján ismertetjük, aki peres félként jelenleg is érintett. A rendőrség megerősítette, hogy feljelentést is tettek az ügyben. A fenti kép illusztráció, azon nem a szóban forgó társasház látható)
Egy öröklési szerződés
Amikor 2018-ban kiderült, hogy Márta súlyosan beteg és várhatóan elveszíti majd az ítélőképességét, öröklési szerződést kötött vér szerinti rokonával, a másod-unokatestvérével. Az idős nőnek gyereke nem volt, így csak azt kérte, hogy haláláig gondoskodjanak róla, ne küldjék otthonba, cserébe pedig az oldalági vér szerinti rokonára hagyja az akkoriban nagyjából százmillió forintot érő, 110 négyzetméteres, Budapest I. kerületében található lakását. Márta ragaszkodott ahhoz, hogy egyedül éljen, ezért nem költözött oda senki, de rendszeresen látogatták őt, és gyakran felkereste őt egy ápolónő is.
Az öröklési szerződés hivatalos körülmények között készült, be is jegyeztették a közjegyzőnél, hogy ne legyen vele később sem probléma.
Mikor szabályos egy végrendelet?
Nagy Zoltán ügyvéd szerint akkor tekinthető szabályosnak a végrendelet, ha abban egyértelműen beazonosíthatók a szereplők. Ehhez viszont már az is elég, ha szerepel benne az örökhagyó neve, a lakóhelye, valamint az anyjának a neve. Az is fontos, hogy az is azonosítható legyen, akire az örökség száll, valamint a vagyontárgy is.
Formailag négy fő típus különíthető el, a bizonyítás szempontjából ezek egyenértékűek:
· Legegyszerűbb, amikor az örökhagyó a teljes végrendelet szövegét saját kezűleg írja meg. Az érvényességhez elég, ha aláírja, nem kell tanú és más segítő sem.
· Az is szabályos, ha gépelt a szöveg, ilyenkor viszont két tanúnak is alá kell írnia a papírt. Nekik nem feltétlenül kell látniuk a szöveget, csak azt kell tanúsítaniuk, hogy az örökhagyó előttük írta alá a papírt.
· Ügyvéd készíti a végrendeletet, ebben az esetben is szükség van a két tanúra.
· Közjegyző előtt tett közokiratba foglalt végrendelet.
Formailag négy fő típus különíthető el, a bizonyítás szempontjából ezek egyenértékűek:
· Legegyszerűbb, amikor az örökhagyó a teljes végrendelet szövegét saját kezűleg írja meg. Az érvényességhez elég, ha aláírja, nem kell tanú és más segítő sem.
· Az is szabályos, ha gépelt a szöveg, ilyenkor viszont két tanúnak is alá kell írnia a papírt. Nekik nem feltétlenül kell látniuk a szöveget, csak azt kell tanúsítaniuk, hogy az örökhagyó előttük írta alá a papírt.
· Ügyvéd készíti a végrendeletet, ebben az esetben is szükség van a két tanúra.
· Közjegyző előtt tett közokiratba foglalt végrendelet.
A hozzátartozók a megállapodás aláírása után jelentkeztek a Duna-parttól nem messze található társasház közös képviselőjénél, hogy ezentúl őket is értesítse az ingatlannal kapcsolatos kiadásokról vagy a házat érintő döntésekről. A közös képviselő viszont erre azt felelte, hogy nem tud a szóbeli jelzéssel mit kezdeni, küldjék el neki az öröklési szerződést, mert csak így járhat el a kérésüknek megfelelően.
A kérést furcsának találták, de beszkennelték a megállapodást, hogy elküldjék. Végül az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy semmi köze a közös képviselőnek az egyezség tartalmához, ezért nem nyomtak rá a küldés gombra.
Utólag kiderült, hogy ez volt az óriási szerencséjük
– állította a HVG-nek az egyik szomszéd hozzátartozója, Ádám, akit szintén álnéven említünk.
