Sokkal fontosabb, hány fát látunk a lakásunk ablakából, mint elsőre gondolnánk

Barcelona az utóbbi időben inkább az elviselhetetlen mennyiségű turista miatt került be a hírekbe. A városvezetésnek azonban sok más problémával is meg kell küzdenie a lakhatási válságtól odáig, hogyan tehetné zöldebbé, élhetőbbé a környezetet anélkül, hogy az autósokat is felbőszítené.

Felkerült a csúcs az utolsó toronyra is a Sagrada Famílián, Barcelona grandiózus temploma lassan felölti végleges formáját. A világ legextrémebb építészeti projektjének most már tényleg belátható közelségbe került befejezése jó eséllyel még tovább növeli a turisták számát a katalán városban, ahol már jó ideje alig találni olyan időpontot, amikor nem elviselhetetlen a tömeg az idegenforgalmi attrakciók körül.

Sagrada Família
AFP / Urbanandsport / NurPhoto / Joan Valls

Barcelona vonzerejét azonban nem csak ezek az attrakciók adják: aki mostanában járt a Földközi-tenger partján fekvő nagyvárosban, nemcsak egy gigantikus Gaudí-templomot láthatott, hanem egy nagyon tudatos városfejlesztés eredményét érezhette, amelynek az alapja a

3+30+300 elv. Az elvet Cecil Konijnendijk holland szakember mutatta be 2021-ben, a lényege pedig az: egy városban mindenkinek joga van ahhoz, hogy zöld környezetben éljen.

Vagyis, bárhol is töltse napjait – otthon, a munkahelyén vagy az iskolában – lásson (15 méteren belül) legalább három méretes fát. (A kitétel furcsának hathat, de érdemes hozzátenni, hogy Konijnendijk épp a Covid-lezárások idején tette közzé az elvet, amikor sok városban volt kijárási tilalom, így egyáltalán nem volt mindegy, mit is lát az ember az ablakából.) A harminc egy arányt jelöl: olyan helyen élhessünk, amelyet legalább harminc százalékban fák lombja borít. A háromszáz pedig egy távolságot: mindenki elérhessen a városában háromszáz méteren belül egy minőségi közösségi zöld területet, legyen szó közparkról, kertről vagy akár egy minierdőről.

Hozzászólások