A hatalomkorlátozás helyreállítása

1988-ban, 38 éve, elsősorban azért alapítottuk meg a Fideszt, hogy senkinek se legyen túl sok hatalma. Az április 12-ei választásokon az eredeti Fidesznek ezt a célját a Tisza Párt képviseli.

  • Molnár Péter

1988-ban, 38 éve, elsősorban azért alapítottuk meg a Fideszt, hogy senkinek se legyen túl sok hatalma. Az április 12-ei választásokon az eredeti Fidesznek ezt a célját a Tisza Párt képviseli. Bármely, nem a Tisza Párt egyéni jelöltjére vagy listájára leadott szavazat, a szavazás elmulasztása a hatalomkorlátozás helyreállításának esélyét csökkenti. Az eredeti Fidesz vezetőségének a tagjaként tudom: négy évtizedes diktatúra végén a hatalomkorlátozás volt a legalapvetőbb célunk. 

A jelenlegi kormánypártot elsősorban azért nem hívom Fidesznek, mert a hatalom központosításával szembefordult a Fidesz eredeti céljával.

Az 1989-90-es rendszerváltás a hatalomkorlátozó alkotmányozásra alkalmas katartikus pillanat volt. Az önkényuralom után a társadalom túlnyomó többsége ki akarta zárni, hogy bárkinek túl sok hatalma legyen.

Ezt a célt szolgálta a hatalomkorlátozó alkotmányos intézmények, köztük a szabad sajtó megteremtése, és védelme. A magyar szabadság akkori, bárki hatalmát korlátozó rendszerét az védte, hogy ezt a rendszert csak az Országgyűlés kétharmados többsége módosíthatta. 

A kétharmados parlamenti többség feladata és célja mindig csak a hatalomkorlátozás fenntartása, és erősítése lehet. 1994 és 1998 között erre törekedett az MSZP–SZDSZ koalíció, amelynek 72%-os többsége volt az Országgyűlésben. (Akkor országgyűlési képviselőként az SZDSZ kulturális és média munkacsoportját vezettem, 1990 és 1993 között a Fideszt képviseltem a parlamentben ezeken a területeken.) 

Az 1995 végén (még az internet kora előtt) elfogadott médiatörvényben kétharmados többséggel nem a kormány befolyását biztosító szabályozást alkottunk, hanem éppen azt igyekeztünk kizárni, hogy bármely kormánytöbbség (vagy a társadalom bármely más csoportja) meghatározó befolyással lehessen a rádiók és a televíziók működésére. Az ellenzéki pártokkal együtt elfogadott törvény szerint a közrádió és köztévé működését felügyelő testületek, és a rádió- és televíziófrekvenciák használatba adásáról döntő testület tagjainak felét a mindenkori (akkor 28 százalékos) parlamenti ellenzék választotta ki. Ezt a minden kormánytöbbség hatalmát korlátozó törvényt is az védte, hogy csak az Országgyűlés kétharmados többségével lehetett módosítani. Ez a védelem 2010-ig volt elegendő, amikor 12 év után újra kétharmados többség lett az Országgyűlésben. Az eredeti Fidesz utódpártja nem a hatalomkorlátozás erősítésére vagy legalább fenntartására használta a kétharmados többségét. Olyan Médiatanácsot hozott létre, amelynek valamennyi tagját ők választották ki. 

A legalapvetőbb magyar konzervatív érték a sajtószabadság. “Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését” – szól az 1848-as 12 pont elsője. “Sajtószabadságot, csak ezt ide! Ez oly nagy, oly mindenható ige” – írta Petőfi Az Országgyűléshez című versében.

Az eredeti Fidesz gondolkodás nélkül konzervatívnak nevezett utódpártja mégis, a sajtószabadságot csorbítóan is a hatalom központosítására használta kétharmados parlamenti többségét.

1994 és 1998 között kétharmados parlamenti többséggel csak fenntartanunk, és továbbépítenünk kellett a hatalomkorlátozás rendszerét. A Tisza Pártnak kétharmados országgyűlési többséggel a hatalom korlátozását helyre kell állítania. És meg kell erősítenie a helyreállított hatalomkorlátozó rendszer védelmét, a többi között a miniszterelnöki megbízatás idejének nyolc évre való korlátozásával.

A sajtószabadságot elsőként kell helyre állítani, a közrádiót és a köztelevíziót illetően is. Ezeknek az intézményeknek a kormány és az ellenzék értelmes, tárgyszerű vitáinak, és a lehető legszélesebb körű, sokszínű közbeszélgetésnek kell teret adniuk. Ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy egyenlő és szabad egyének önkormányzó közösségében, félelem nélkül szólhassunk hozzá a közügyekhez, és ezáltal társszerzők lehessünk a demokráciában. Erre a társszerzőségre azért is van szükség, hogy ennek révén is erősödhessen a bárki túlhatalmának kizárását elengedhetetlennek tartó társadalmi közmegegyezés.

A szerző a Fidesz alapítótagja, és a Földalatti Slam Akadémia alapítója, főszerkesztője

Az Orbán Viktorral a 1989-ben készített interjúnk itt olvasható:

https://hvg.hu/360/20200330_HVG_Orbanportre_19890826

Borítóképünkön az "alapító atyák" egy csoportja a FIDESZ születésnapján a Bibó Kollégium klubjában. Fotó: HVG/Horváth Dániel.

Hozzászólások