A VIII. kerületben találjuk a város legvagányabb ramenezőjét – ki mondta, hogy paprikáscsirkével nem lehet udont készíteni?

Ki ne álmodott volna arról, hogy nyit egy éttermet, ahol az utolsó desszertig és az utolsó függönyig minden olyan, ahogyan elképzelte? De mi van akkor, ha valaki egyszer csak azt mondja: itt van egy konyha és egy vendégtér, töltsd meg élettel! Így lett Nádudvari Martinnak ramenshop helyett „ramenotheque”-je egy közepesen lepukkant józsefvárosi bérház mélyén, a városnak pedig egy egyszerre titokzatos és kultikus helye, amelynek már a neve is – kicsit elferdítve – álmot jelent. A Yümében jártunk.

Bár a nyolcadik kerület derekasan küzd a stigmáival, a Baross utca eddig mintha alulmaradt volna a küzdelemben. A háború előtti aranykor iparos-kereskedő hagyományai nem teljesen pusztultak ki, boltok sorakoznak itt az egykori patinás helyiségekben a török hentestől a művirágoson át a vietnámi büféig, az elegancia azonban megszűnik a Horváth Mihály tértől kifelé haladva. Ezt a részt a józsefvárosi dzsentrifikáció terepétől, a Corvinnegyedtől is Nagy Falként választják el a Práter utca sokemeletes panelházai.

A nevén kívül nem sokat őriz dicső hagyományaiból a 85-ös számú ház sem, amelyet a 19. század legvégétől szinte teljes egészében egy vegytisztító – Lohr Mária üzleti birodalmának ékköve – foglalt el, majd ennek a helyén az ötvenes évektől a rendszerváltásig az állami tisztító vállalat, a Patyolat működött. A 21. században pedig – megőrizve a nevet – kulturális befogadótér tárul az elé, aki átjut a súlyos és sokszor zárva tartott kapun.

HVG / Veres Viktor

Jóval nagyobb élet lehetne itt, mint amekkorát most látunk: van itt bárhelyiség, galéria, színházterem és egy tetőterasz – mellesleg egy full extrás konyhával felszerelt étterem, történetünk főszereplője. „A tulajdonos azzal a céllal építette, hogy itt legyen egy étterem, és annak ellenére, hogy sosem dolgozott ilyen helyen, nagyon logikus a kialakítása, a szabályoknak is megfelel, kényelmes is” – mutat körbe Nádudvari Martin.

Ő először egy eseményen főzött itt, majd évekig a Konyhakör itt működő éttermének, az Ensónak volt a séfje, egy éve pedig itt nyitották meg párjával, Kámán Emesével közös helyüket, a Yümét. A név a japán yume (álom) szó nyugati, két ponttal megbolondított változata, de ahogy a névben, úgy a dekorációban sincs semmi keleti. Persze, ha nagyon összeszorítjuk a szemünket, a logóként szolgáló kövér fekete macskában meg lehet látni a japán szerencsehozó macska, a maneki-neko és a legendás montmartre-i Le Chat Noir bár macskájának szerelemgyerekét, de épp úgy a rögtönzött terasz környékén kóborló állatot is.

Nádudvari Martin
HVG / Veres Viktor

És ha a bejáratnál azt gondolnánk, ennél mélyebbre nem hatolhat az ember a nyolcadik kerületbe, Martin a hátsó kijárat felé terel, a környék kultikus panel-bérkaszárnya-hátsó udvar kombójához: forgattak itt már klipet magyarok és koreaiak, nemrég Romániát alakította a hely, két forgatás között pedig egy átlagos lepukkant placc, egyike a Nyócker azon helyeinek, amiket tényleg semmilyen képeslapon nem fognak soha mutogatni, de még a magamfajta helyiek is ritkán jutnak el ide.

Hozzászólások