A kelet-európai ipari modell két évtizeden át jól működött: a nyugati cégek idehozták a termelést, a régió pedig képzett és költséghatékony munkaerővel, stabilitással és uniós tagsággal szolgált. Most viszont a játékszabályok változóban vannak.
A Boston Consulting Group (BCG) számításai szerint több mint ezermilliárd dollárnyi ipari termelés helye válhat kérdésessé, vándorolhat el Nyugat-Európából és a skandináv országokból, ha a vállalatok nem hajtják végre időben a technológiai átállást. Az Egyesült Államokban további 440 milliárd dollárnyi termelés jövője bizonytalan.
A tét nem kisebb, mint az európai gyártókapacitások jelentős részének jövője, de a BCG friss tanulmánya alapján megfelelő beruházásokkal és támogató iparpolitikával ennek jelentős része megőrizhető.
A háttérben nem a hagyományos kiszervezési logika áll. A mesterséges intelligenciára épülő, úgynevezett Factory of the Future (FoF) megoldások egyes iparágakban már annyira csökkentik a termelési költségeket, hogy olcsóbb lehet egy német vagy amerikai gyár helyben történő korszerűsítése, mint a termelés áthelyezése egy alacsonyabb bérszínvonalú országba.
Ettől függetlenül maradnak olyan ágazatok, ahol továbbra is a relokáció a racionális döntés. Ebben az átalakulásban Kelet-Európa különösen érdekes helyzetben van. A BCG szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország nemcsak megőrizheti az elmúlt években kiépített nearshoring szerepét, hanem bizonyos ágazatokban tovább is erősítheti azt. Ehhez azonban szükség lesz technológiai beruházásokra, a digitális infrastruktúra és a munkaerő készségeinek fejlesztésére.
Három áttörés állította új pályára a gyártást
„A jövő gyára” nem új koncepció, az elmúlt években azonban egyszerre három olyan technológiai áttörés is bekövetkezett, amely gazdaságilag életképessé tette a termelési rendszerek teljes átalakítását.
- Az első az úgynevezett agentic rendszerek gyors fejlődése, amelyek már nemcsak részfeladatokat, hanem összetett gyártási folyamatokat is képesek koordinálni.
- A második a fizikai és virtuális mesterséges intelligencia érettsége: a robotok betanításához szükséges idő 70 százalékkal csökkent, miközben az automatizálható feladatok köre jelentősen bővült.
- A harmadik tényező a számítási kapacitás robbanásszerű növekedése. A rendelkezésre álló feldolgozási teljesítmény az elmúlt évtizedben nagyjából ezerszeresére nőtt, ami lehetővé teszi a valós idejű szimulációkat, az AI-modellek futtatását és a komplex gyártási rendszerek optimalizálását.
A Factory of the Future, vagyis a FoF lényege nem egy-egy gép vagy gyártási pont korszerűsítése, hanem a teljes termelési rendszer újragondolása. Az automatizáció, az energiafelhasználás optimalizálása, a minőség-ellenőrzés, a karbantartás és a termeléstervezés ugyanannak az integrált rendszernek a része. Emiatt az egyes fejlesztések nem egyszerűen összeadódnak, hanem erősítik egymás hatását.
A FoF-megoldások akár 60 százalékos termelékenységi megtakarítást (amikor ugyanazon mennyiségű munkát kevesebb erőforrással végeznek el) is eredményezhetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dolgozók 60 százaléka feleslegessé válik. A versenyképesség terén való lemaradás jelent kockázat a munkahelyek számára, mivel a versenyelőnyüket elvesztő gyárak máshová költöznek.
