2025. március 19-én rég nem látott erejű tüntetéshullám söpört végig Törökországon, fenekestül felforgatva a török társadalom életét. Ezen a napon százezres tömeg vonult a Sarachane térre, Isztambul önkormányzatának épülete elé, hogy tüntessen a polgármester, Ekrem Imamoglu koholt vádakon alapuló letartóztatása és diplomájának visszavonása ellen. A tiltakozások országos méretűvé duzzadtak, de a milliókat megmozgató tüntetések jelentős részét a rohamrendőrség brutálisan, paprikaspray, vízágyúk és gumilövedékek bevetésével kevesebb mint tíz nap alatt leverte.
Közel kétezer tüntető került előzetes letartóztatásba, közülük több százan azóta is börtönbüntetésüket töltik.
A tüntetések ellenére Imamoglu is egyike azoknak, akik nem kapták vissza szabadságukat az elmúlt egy év alatt. A török ellenzék kulcsfigurája és egyben a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan legesélyesebbnek tartott kihívója március 9-én állt ismét bíróság elé egy, a pártja szerint tisztán politikai indíttatású perben. Az eljárásban 140 vádpont szerepel, többek között korrupcióval és bűnszervezet irányításával gyanúsítják, a végleges büntetés akár 2430 év szabadságvesztés is lehet.
A mostani török elnök 2003 óta először miniszterelnökként, majd 2014-től elnökként vezeti az országot, a lakosság kb. 35 százaléka soha nem ismert mást, mint az erdogani politika mindennapjait.
Erdogan 22 éves uralma alatt felnőtt egy teljes, most már egyetemista generáció, amely megelégelte az elnyomó rendszert, és megszervezte az utóbbi 13 év legnagyobb Erdogan-ellenes tiltakozását. Három egyetemistát, a 2025-ös tüntetések három aktív résztvevőjét, Yektát, Burakot és Nazt kérdeztem az elmúlt 22 év emlékeiről és arról, milyen volt a közismerten diktatórikus rendszerben felnőniük.
https://hvg.hu/vilag/20250320_Torokorszagban-elkezdtek-letartoztatni-azokat-akik-a-kozossegi-mediaban-biraltak-Erdogan-kihivojanak-letartoztatasat
Imamoglu volt az utolsó reménysugár
„A török politika kaotikus, mégis egyszerű” – kezdi Yekta, egy végzős szociológus hallgató, utalva arra, hogy az életük minden elemébe beleitta már magát a politika. Yekta a másik két diákkal együtt a közismerten ellenzéki, liberális szellemiségű Bogazici Egyetemen tanul. Igazi művész, a tüntetések idején az egyetem kóristáinak összeszervezésével és a még 2013-ban népszerűvé váló tüntetési dalok előadásával igyekezett tartani diáktársaiban a lelket.
A két évtizedes rendszer közeli ismerőinek nem volt teljesen váratlan az Imamoglu elleni támadás: a politikust, bár már egy éve raboskodik, még mindig a legnépszerűbb ellenzéki jelöltként és Erdogan legesélyesebb kihívójaként tartja számon a közvélemény. A török alkotmány alapján azonban diploma nélkül nem indulhat a 2027-es elnökválasztáson.
Ekrem Imamoglu: visszavonták a diplomáját, így nem indulhat a 2027-es elnökválasztáson
AFP / Yasin Akgul
Imamoglu 2019-ben lett Isztambul polgármestere, amikor a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata értékeket valló CHP (Köztársasági Néppárt) színeiben 13 ezer szavazattal győzte le az akkor már 25 éve hatalmon lévő konzervatív iszlamista párt, az AKP jelöltjét. Az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja, Erdogan pártja) fellebbezése után a választások eredményét lenullázták, és újabb szavazást írtak ki. Imamoglu azután lett a török ellenzék egyik legnépszerűbb politikusa és a török demokrácia szimbóluma, hogy
a megismételt választásokon már 800 ezer szavazattal verte a kormánypárt jelöltjét.
Érthető, hogy Imamogluval, az utolsó reménysugár elvesztésével telt be a pohár a török Z generációnál. A hanyatló gazdaság, a növekvő lakbérek, a vélhetően elcsalt választások, a szekularizmus iszlám értékekkel való felváltására tett törekvések és a kormánynak a 2023-as, pusztító földrengésre adott botrányos válasza mind csak olaj volt az egyetemeik és az oktatásuk elleni folyamatos támadások miatt érzett frusztráció tüzére.
„Rengeteg barátom él Európában. Mindig hívnak, hogy látogassam meg őket, de nem kapok vízumot” – mondta a 21 éves Burak, aki gazdaság és management szakon tanul, de színésznek készül. Burak ezzel egy, a fiatalok körében gyakran emlegetett problémára utal: a török állam a Kádár-korszakot idéző gyakorlattal zöld és bordó színű útlevelekkel különbözteti meg állampolgárait. A bordó, átlagos útlevéllel rendelkezők csak hosszú és bonyolult jelentkezési folyamat után kaphatnak a Schengen-övezet országaira érvényes vízumot. Ezzel szemben a közalkalmazottak és gyermekeik zöld útlevelet kapnak, és probléma nélkül utazhatnak ki és be az országból, akár Európába is.
Az ország Európától való távolodása már csak ráadás a fiatalok értékrendjével ellentétes, a szabadságérzetüket és mozgásterüket szűkítő intézkedések sorában.
https://hvg.hu/360/20250324_Erdogan-torok-gazdasag-tozsde-lira-osszeomlas-imamoglu-torokorszag
„Her yer Taksim, her yer direniş” – Taksim mindenütt, ellenállás mindenütt
Az első jelentősebb politikai fordulópontot a három diák még gyerekként élte át.
