Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Mi fán terem a gülenizmus, amely ma Erdogan elnök Törökországában betölti a bűnbak szerepét? És mi a török Orbán–Simicska-harc lényege? Erre próbáltak választ adni egy csütörtöki budapesti konferencián.

Villámkonferencia zajlott a törökországi fejleményekről öt nappal a sikertelen puccs után, az azt megtorló tisztogatások kellős közepette. A Political Capital által összerántott eseményen több téma is szóba került, elsőnek maga a puccs, amely, Tarik Demirkan, a magyarországi Turkinfo főszerkesztője ironikus kifejezésvel élve „méltatlan volt a török hadsereghez”.

Nem lehet este puccsot kezdeni, amikor fél Isztambul az utcákon van, akkor kell belevágni, amikor mindenki alszik, és reggel az emberek arra ébrednek, hogy nem mehetnek ki az utcára, magyarázta Demirkan. Nem lehet csak az állami tévét elfoglalni, amikor az emberek leginkább magáncsatornákról és az interneten tájékozódnak, és ezeket érintetlenül hagyták a puccsisták. Nem ártalmatlanították az állami vezetőket, azaz nem lőtték le Erdogan gépét, amelyet pedig közrefogott két lázadó F-16-os is. Demirkan úgy látta, Erdogan tudott a puccsról, és hagyta, hogy szárba szökkenjenek az események, amelyeket „Allah ajándékának” minősített később.

A beszélgetés két másik résztvevője, Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő és Egeresi Zoltán Törökország-szakértő nem hisz az összeesküvés-elméletekben, szerintük más okozta a puccs furcsaságait. Egyrészt nem sikerült elhitetni az emberekkel, hogy győzhetnek. Másfelől Erdogan gépének lelövése sem volt olyan egyértelmű eset, mert a vadászpilóták csak azt látták, hogy egy polgári felségjelű gép kerül a célkeresztjükbe, nem tudták, hogy ki van rajta, és ezt mérlegelniük kellett.

És azért sem sikerült a minimális, sikerhez szükséges fenti célokat elérni, mert a hadsereg három fő ága közül (légierő, haditengerészet, szárazföldi erők) az utóbbiakat nem sikerült megnyerni. Wagner szerint ma egy puccsistának az a legnagyobb kihívás, hogy hogyan oldja meg egy nyugatias médiaállapotú országban az információ teljes ellenőrzését.

Gülen-ügy: a török Orbán–Simicska-háború?

A tisztogatások fő célja most a gülenisták eltávolítása mindenféle pozíciókból, és a bevezetett, alapvető emberi jogokat sem biztosító rendkívüli állapot is ezt szolgálja. Az USA-ban élő Fethullah Gülen hitszónok számos hívét távolítják el mindenféle pozíciókból. Gülen az iszlám egy ágát képviseli, és sokáig Erdogan híve és szövetségese volt. A hadsereg, amely hagyományosan a szekularizáció híve, korábban küzdött is Gülen és iszlamizmusa ellen, ezért is kellett Amerikába mennie a 90-es években. Maga a gülenizmus leginkább oktatási tevékenységben jelentkezik, bár Demirkan szerint egy titkos, a soraik közé bepillantást nem engedő közösségről, szektáról van szó, amelynek képviselői beszivárogtak az igazságszolgáltatás, az oktatás és a hadsereg szféráiba – ugyanezen vélelmezés nyomán rúgtak ki 2000 bírót eddig, 1577 dékánt, 9000 embert a Belügyminisztérium soraiból).

A gülenista magániskolák oktatóit érik most leginkább az elbocsátások és felfüggesztések (eddig 21 ezer tanár engedélyét vonták vissza), de ezek egyszerű magániskolák, sokszor amúgy a minőségi oktatást jelentik, és nem zajlik bennük semmi különösebben vallásos oktatás – vélte ugyanakkor Egeresi. A 70-es évektől indult a mozgalom és az oktatási tevékenység, már pedig más országokban, pl. Koszovóban is van ilyen iskola (Sőt a török kormány - ahogy cikkünk megjelenése után kiderült - egy romániai, gülenistának tartott iskolahálózat bezárását kezdte követelni.) 2013 óta van rosszban Gülen és Erdogan, azóta zajlanak kisebb-nagyobb intenzitással a tisztogatások, amelyekre most a puccs miatt lehet rákapcsolni a turbót. Hozzátehetjük, a volt szövetségesek szembefordulása erős párhuzamot mutat a Simicska–Orbán-üggyel.  

Vége a szekuláris hagyománynak?

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, korábbi amerikai nagykövet azt kérdezte a résztvevőktől, hogy a mostani eseményekkel vége van-e a Törökországot modernizáló, világiasító, a múlt század elején induló politikai programnak, amit – Kemal Atatürk, a Török Köztársaság első elnöke után – kemalizmusnak hívnak? A megszólalók elmerengtek magának a fogalomnak a meghatározásán, de alapvetően úgy látják, hogy a török politikai rendszer a kemalista egypárti kezdetektől mostanra megint egy egypárti rezsim felé tart. A kemalizmus két nagy fogalommal operált Törökországban, a nacionalizmussal és a szekularizmussal, az előbbi sikeres, az utóbbi, az államot a vallástól elválasztó szellemiség viszont megbukni látszik.

Erdogan kiváló politikai taktikai érzékkel váltogatja az ellenségképet, hol a kurdok, hol a terroristák, hol a gülenisták jelentik az ellenséget, utóbbi a török társadalomban is sokszor megfoghatatlan, gyanús elemnek tűnik, kicsit úgy, mint itthon a szabadkőművesek. De úgy tűnik, Erdogan a saját rezsimjének bebetonozására törekszik majd, a rendkívüli állapot után esetleg új választások lesznek, amelyen a török választási rendszer furcsaságai miatt könnyen előfordulhat egy kétharmados győzelem egy kisebb arányú százalékos győzelem mellett is. Innentől pedig sokkal könnyebben keresztülvihető az elnöki rendszer közjogi kialakítása.

Hagyománya van az országban a hadsereg fellázadásának

Szó esett a NATO-tagságról is, egyesek már fenyegetve érzik a török tagságot (amellyel egyébként a második legnagyobb hadseregét vesztené el a szövetség), de Wagner szerint az ország politikai viszonyai a hidegháború alatt nem játszottak bele a NATO-tagságba, nem volt fontos szempont – erről most sincs egyértelműen kimondva semmi a szövetségen belül. Az USA-nak nem is az Iszlám Állam elleni hadműveletek ellen van szüksége a törökországi légibázisra, azokat megoldja máshonnan, hanem az oroszok elleni erőviszonyok fenntartásáért, regionális szempontból.

Az EU-val kötött menekültügyi paktumot várhatóan nem rúgja fel Erdogan, de nyilván előnyöket fog akarni kicsikarni vele. 2018-ban lejár, akkor vélhetően újra kell kötni, és lehet, hogy még több pénzt fog Erdogan kérni a szolgálataiért. Demirkan szerint viszont gond lehet, ha sikerül megkötni a vízummentességről szóló megállapodást az EU-val, majd Törökország megadja az állampolgárságot a nála lévő 3 millió menekültnek, és akkor az EU adott egy pofont a saját paktumának.

Hogy mi várható? Demirkan szerint ha a szekularizmus megy a lecsóba, az nem egy sima ügy, emberek millióinak életformájává vált a szekuláris, nyugati élet, akiknek élet-halál kérdése annak védelme – ezzel már a polgárháború veszélye is felcsillan. Úgy látja, az országban történelmi hagyománya van a hadsereg lázadásának, ha úgy látják jónak. Egeresi és Wagner szerint ez utóbbi nem várható, mert a hadsereg renoméját nagyon megtépázta a puccs, az is, hogy a társadalom egységesen Erdogan mellé állt, és maga a hadsereg nagy része sem csatlakozott a puccsistákhoz, az AKP pedig egyelőre minden népcsoport és réteg között elég népszerű ahhoz, hogy elfogadják. 

Ellenforradalom és formálódó iszlám állam Törökországban

Ted Cruz texasi szenátort az után pfujolták ki a republikánus konvenció résztvevői, miután szerdai beszédében nem biztosította támogatásáról a párt elnökjelöltjét, Donald Trumpot, hanem "lelkiismeretük szerinti" szavazásra buzdította a választókat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Aggasztó hibát találtak az iOS 13-ban

Aggasztó hibát találtak az iOS 13-ban

Átírnák a törvényt, hogy a 22 éves egyetemistából helyettes államtitkár lehessen

Átírnák a törvényt, hogy a 22 éves egyetemistából helyettes államtitkár lehessen

Szijjártó és a magyar űrhajós: lesz még meglepetés

Szijjártó és a magyar űrhajós: lesz még meglepetés

Meghalt egy magyar turista Malajziában

Meghalt egy magyar turista Malajziában

Egymillió forintos alapbért adna az orvosoknak a kamara új elnöke

Egymillió forintos alapbért adna az orvosoknak a kamara új elnöke

A Coca-Cola Magyarország tovább karcsúsítja a palackjait

A Coca-Cola Magyarország tovább karcsúsítja a palackjait