Kanada lehetne az Európai Unió első társult tagja – ezt javasolta az Európai Bizottság elnöke szerdai strasbourgi beszédében a Washingtonnal hadi lábon álló amerikai ország kormányfőjének. Az EU-val barátkozó Carney motivációja egyértelmű, a kérdés az, mi egy ilyen lépés tétje Európa számára?
Udvarias szavak mögé rejtve Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyanazt mondta Münchenben, mint egy éve a hallgatóságára az ajtót rárúgó J. D. Vance alelnök: az USA az érdekeit tükröző új világrendet épít, Európával vagy nélküle. Bár Rubio előtt szólt, de neki válaszolt Friedrich Merz német kancellár: ehhez az USA egyedül nem elég erős.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Európának össze kell szednie magát, és alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz.
Papíron Európa az USA nélkül sem gyenge katonailag, ami a hagyományos hadieszközöket illeti, de az amerikaiak kritikus képességei rövid távon kiválthatatlanok. HVG-Ténytár.
Lu Sa-je azt nem gondolja, hogy az Észak-Amerika és Európa között lévő konfliktus miatt erősödni fog a kapcsolat Kína és Európa között.
A korábbi uniós biztos, jelenleg közigazgatási miniszter Navracsics Tibor arról beszélt, hogy háttérbe szorulnak az EU intézményei, és bár jelentősen csökken a jelentősége, a közös hatáskörbe tartozó szakpolitikák miatt megkerülhetetlen marad a multilateralizmus, amíg tart a tagállamok lojalitása. Trump eddigi tevékenységének legnagyobb vesztese Európa, azt viszont nem tudja, hogy ezen belül Magyarország számíthat-e pozitív megkülönböztetésre.
Kölcsönösen eltörlik a polgári repülőgépgyártást sújtó büntetővámokat.
Amerikával nem kell jóban lenni, de az van, hogy jó dolog – már akkor, ha politikai eszményeink, hitvallásunk, világról alkotott képünk valamelyest rokonítható. Ha nem, akkor persze nincs mit erőltetni.
A hidegháború vége óta bekövetkezett globális változásokról és a transzatlanti kapcsolatok fontosságáról írt cikket a The Daily Telegraphban Martonyi János.
