Egyértelmű, hogy a kanadai miniszterelnök (hasonlóan elődjéhez, Justin Trudeau-hoz) rendkívüli népszerűségnek örvend az Európai Parlamentben. Amikor Mark Carney a plenáris terembe lépett, a politikusok, közöttük frakcióvezetők, egymás után nemcsak külön üdvözölték, hanem közös szelfit is készítettek vele. Sőt, Terry Reintke, a Zöldek csoportjának a vezetője egy kanadai jégkorongmezben várta Carney-t – a hatás nem maradt el.
De nem mindenki volt ilyen lelkes, a Patrióták Európáért csoportnak egyik vezetője sem ment oda Carney-hoz kezet fogni: sem Jordan Bardella, sem pedig a Fidesz képviselője, Gál Kinga. Ugyanígy tett a német AfD politikusa, a Szuverén Nemzetek Európája csoport vezetője, René Aust.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének rövid köszöntője után a kanadai miniszterelnök emelkedett szólásra, ekkor az egyik szélsőjobboldali képviselő ezt skandálta: “USA! USA! USA!”. Carney csak nevetett egyet, és belekezdett a beszédébe.
A kormányfő mondandóját egy történelmi példával kezdte: a németországi Weimar közelében található Ettersberg tölgyfájának történetével. A Goethe nevét viselő tölgy a buchenwaldi koncentrációs tábor területén is állt. A Vimy Ridge-i csata után Kanadába vitt európai tölgyek utódai, az úgynevezett Vimy-tölgyek történetén keresztül Carney a kanadai–európai kapcsolatok szimbólumává tette a tölgyfát.
A kanadai kormányfő szerint Kanada és Európa kapcsolata nem pusztán kereskedelmi megállapodásokon alapul. Mint fogalmazott, a két fél közös értékeket vall: a jogállamiságot, az emberi méltóságot, az egyéni szabadságot és a demokráciát. Szerinte ezek az értékek olyan mély „gyökereket” jelentenek, amelyekre a jövőbeli együttműködést is lehet építeni.
Egy dühös vihar elpusztíthat egy fát, de egy erdőt nem tud tönkretenni. Ez azért van, mert az erdőben a gyökerek összekapcsolódnak, és egy ökoszisztémát alkotnak
– fogalmazott. Carney ezután a jelenlegi geopolitikai helyzetet vázolta. A klímaváltozás mellett a demokratikus normák erózióját, a kereskedelem fegyverként való alkalmazását és a multilaterális intézmények meggyengülését emelte ki. Szerinte a gazdasági integrációt, a pénzügyi rendszereket és az ellátási láncokat egyaránt fel lehet használni politikai nyomásgyakorlásra.
https://hvg.hu/vilag/20260916_ursula-von-der-leyen-kanada-tarsult-tagsag-eu
Külön kitért a technológiai vállalatok növekvő szerepére is. Azt mondta, egyes technológiai platformok már-már szuverén szereplőként próbálnak fellépni: szabályokat állítanak az online hozzáférésre, befolyásolják a szabályozást, adatokat kezelnek és dezinformáció terjesztésében is szerepet játszhatnak.
A miniszterelnök szerint mindez újraértelmezi a szuverenitás fogalmát. Ma már nem elegendő, ha egy ország képes saját maga előállítani az élelmiszert, az energiát és a védekezéshez szükséges eszközöket. Stratégiai jelentőségűvé vált a mesterséges intelligenciához és a számítási kapacitáshoz, a félvezetőkhöz, a kritikus ásványkincsekhez, a fizetési rendszerekhez, a tisztaenergia-technológiákhoz, a vakcinákhoz és az űralapú kommunikációhoz való biztonságos hozzáférés is.
Carney szerint ezeket a hiányosságokat Kanada és Európa külön-külön nem tudja minden esetben megszüntetni, együtt azonban jelentősen csökkenthetik a kiszolgáltatottságukat.
Európa és Kanada együtt erősebb
– mondta, és hangsúlyozta: nem a teljes önellátás a cél, hanem a kollektív ellenálló képesség.
A kanadai miniszterelnök részletesen beszélt arról is, hogy szerinte milyen területeken lehetne szorosabbá tenni az együttműködést. Európa szerinte jelentős piaci erőt, kutatási kapacitást és fejlett ipari hátteret kínál, miközben Kanada nagy mennyiségű energiával és kritikus ásványkincsekkel rendelkezik, valamint erős képességei vannak az űripar, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia területén.
Az együttműködés egyik pillére a kritikus nyersanyagok biztosítása lehet. Carney kiemelte: Kanada több mint 34 kritikus ásvány lelőhelyével rendelkezik, és tíz, az energiaátmenet szempontjából alapvető ásvány esetében a világ vezető termelői között van. Kanada így hozzájárulhatna az európai ellátásbiztonsághoz, miközben az európai feldolgozóipari kapacitások Kanadának is előnyösek lehetnek.
Az energiabiztonságról is beszélt. Kanada nagy léptékben tudna LNG-t és hidrogént szállítani Európának, többek között az ország északi és keleti partvidékén található kikötői infrastruktúra fejlesztésén keresztül. Cserébe Kanada profitálhatna az európai tisztaenergia-technológiákból.
https://hvg.hu/360/20260825_usa-es-kanada-vamhaboru-duhbol-es-dacbol-david-es-goliat-hvg
A digitális és technológiai együttműködés területén közös számítási kapacitások létrehozását, biztonságosabb szélessávú összeköttetéseket, valamint a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos közös szabályok kidolgozását vetette fel. Szerinte Kanada és Európa közösen alakíthatna ki szabványokat, illetve növelhetné az AI-rendszerek átláthatóságát.
Carney a pénzügyi szektorban is szorosabb integrációt szorgalmazott. Felvetette egy integrált pénzügyi szolgáltatási piac lehetőségének megvizsgálását, amely szerinte szélesebb választékot és alacsonyabb költségeket biztosíthatna a fogyasztóknak, miközben javíthatná a vállalatok tőkéhez jutását.
A kapcsolatokat nemcsak gazdasági és stratégiai, hanem társadalmi szinten is bővítené. Carney szerint a fiataloknak nagyobb lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy az Atlanti-óceán két partja között tanuljanak, dolgozzanak és éljenek. Ennek részeként Kanada csatlakozását javasolta az Erasmus Plus programhoz, illetve a Horizon kutatási együttműködés következő generációjához.
Beszédében Carney külön kitért arra is, hogy mit nem jelentene az általa javasolt együttműködés. Mint mondta, Kanada nem egy új, harmadik nagyhatalmi blokk létrehozását javasolja. Szerinte az együttműködés célja nem mások feletti dominancia, hanem annak biztosítása, hogy senki ne tudja ellenőrzése alá vonni a két fél nyitott piacait, veszélyeztetni területi integritásukat vagy aláásni demokratikus intézményeiket és szabadságjogaikat.
Carney szerint egy Kanada és az EU közötti szorosabb szövetség más demokratikus országok számára is mintát jelenthetne. Az általa felvázolt szövetség nem valamely másik szereplővel szembeni fellépésre épülne, hanem a szabadság, a szolidaritás, a jólét és a fenntarthatóság közös értékeire.
https://hvg.hu/gazdasag/20260917_donald-trump-vam-fenyegetes-europai-unio-kanada-egyuttmukodes
A kanadai kormányfő felidézte azt is, hogy Ursula von der Leyen előző nap az EU és Kanada kapcsolatának a jelenlegi kereskedelmi együttműködésen túlmutató elmélyítéséről, valamint Kanada esetleges társult uniós tagságáról beszélt. Carney közölte: Kanada üdvözli ezt az ambíciót, és szerinte a kanadaiak nagy többsége támogatja az Európához fűződő kapcsolatok szorosabbá tételét.
Beszéde végén ismét a Vimy Ridge tölgyfáihoz tért vissza. A történetet annak példájaként használta, hogy az együtt elültetett és gondozott „magok” a legsötétebb időszakokat is túlélhetik. Azt kérte az európai képviselőktől, hogy Kanada és Európa „mélyítse a gyökereket”, és szélesítse ki azt a közös védőernyőt, amely alatt a polgárok szabadon élhetnek.
