Hitelekhez kapcsolódó támogatásokra fordítaná a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az Európai Bizottság által a múlt héten engedélyezett, gazdaságonként 15 ezer eurós többlettámogatást. Ezt azok a gazdálkodók vehetik igénybe, akik a gazdasági válság miatt 2008. július 1-je után kerültek „nehéz helyzetbe”. Utóbbi az uniós terminológia szerint azt jelenti, hogy a termelő e dátumot követően fél év alatt elvesztette tőkéje felét, illetve fizetésképtelenné vált. A nemzeti forrásból előteremtendő szubvenció legfeljebb 15 ezer euró, azaz mintegy négymillió forint lehet gazdaságonként. Ezt a maximumot csökkenti, ha a támogatásért folyamodó termelő 2008. január 1-je után úgynevezett de minimis támogatást igényelt (ennek összege legfeljebb 7500 euró lehet).
A támogatási jogcímre történő kifizetéseket a tárca költségvetésén belül kell előteremteniük – mondta a HVG-nek Szöllősi Endre, az FVM főosztályvezetője. Terveik szerint ezt a pénzt a családi gazdaságoknak még az Orbán-kormány által juttatott és a Magyar Fejlesztési Bank által 2009-ben piaci alapon meghosszabbított kedvezményes forgóeszközhitelek, illetve a tejtermelők által újonnan felvett forgóeszközhitelek támogatására fordítanák. A tárca költségvetésébe ezt a tételt nem tervezték be, így egyéb támogatásokból csoportosítanak át – egyelőre nem publikus, melyekből. Mivel azonban a gazdaságonként 15 ezer eurónyi összeget 2012. december végéig lehet kifizetni, Szöllősi szerint ez nem fogja megoldhatatlan módon megterhelni az FVM büdzséjét.
Nem is jelent számottevő segítséget – vélik a gazdák. „Egy több száz tehenet tartó tejtermelőnek a 15 ezer euró csepp a tengerben, miközben egy néhány tehenes gazda is ugyanennyit kaphat” – jelezte kifogásait a HVG-nek Magyar György, a társas vállalkozások érdekeit képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. Ráadásul az igénylők többsége ennél kevesebbre lesz jogosult, mert már korábban kapott de minimis támogatást. A MOSZ-nál azt is furcsállják, hogy a családi gazdaságok támogatását kiemelten kezeli a tárca, miközben, mint hírlik, a korábban felvett kedvezményes hitelekből több milliárd forintnyit egyáltalán nem törlesztettek.
A családi gazdaságok efféle előtérbe helyezése inkább elvi szempontok miatt fájhat a nagyobb gazdaságoknak, mivel szakértők szerint legfeljebb néhány száz igénylő számíthat a 2012 végéig kifizetendő hiteltámogatásra, az összeg pedig nem fogja megközelíteni az ötmilliárd forintot. Annál nagyobb veszteséget jelent, hogy a kormány, utódja megalakulásáig, döntési moratóriumot írt elő (HVG, 2010. január 30.), így az agrárminiszter sem vállalhat kötelezettséget az uniós támogatásokat mozgató Új Magyarország vidékfejlesztési program keretén belül. A moratórium ellen levélben tiltakozott Bajnai Gordon miniszterelnöknél a MOSZ és a Magyar Agrárkamara, arra hivatkozva, hogy a pályázati procedúra leállása akár 100 milliárd forint uniós támogatás ésszerű elköltését sodorhatja veszélybe.
A legérzékenyebb pont a tavaly december 15-ei beadási határidővel kiírt, az állattenyésztés korszerűsítését célzó pályázat jegelése. A MOSZ információi szerint eddig egyetlen pályázó sem kapott értesítést, hogy kérelmét elbírálták volna, holott összességében százmilliárd forintos igény érkezett az általában a projekt 40 százalékát kitevő támogatásra. „Úgy tudjuk, a kifizető ügynökségnél prioritási listát állítottak fel, ebben pedig nem szerepel az állattenyésztés korszerűsítéséről szóló pályázat” – mondta a HVG-nek Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Ha ez így van, jócskán ellentmond annak, amit Gráf József agrárminiszter szokott hangoztatni az állattenyésztés felzárkóztatásának fontosságáról.
A választások közeledtével persze nem meglepő, ha az FVM-nek más szempontjai támadtak. A megkérdezett szakértők legalábbis ennek tulajdonítják, hogy a látványos fejlesztéseket hozó, önkormányzatokhoz kötődő vidék- és településfejlesztési programok a március 31-éig elbírálandó pályázatok közé kerültek, ami az FVM reményei szerint politikai értelemben hozhat valamit a konyhára. Az viszont visszaüthet, hogy a cukorgyárak megszűnése után a megmaradt, illetve más termékre átálló répatermelők támogatására beígért, közel 20 milliárd forintosra tervezett diverzifikációs támogatást annyira kiszélesítették, hogy arra már szinte minden gépvásárlási igénnyel jelentkezni lehetett. A hírek szerint a szintén prioritásként kezelt programra az igények a 300 milliárd forintot is meghaladják, azaz a pályázatok túlnyomó többségét a kifizető ügynökség kénytelen lesz elutasítani. Ugyanez várhat arra az ugyancsak előresorolt jogcímre, amelyik a fiatal gazdákat támogatja. Bár utóbbiak 64 milliárd forintot igényelnének, az erre fordítható keret csak 13 milliárd forint – annak ellenére, hogy ötmilliárdot már átcsoportosítottak e célra, például a szavakban szintén fontosnak tartott öntözésfejlesztéstől.
KELEMEN ZOLTÁN
