n „Bunyevácok: hazai délszláv népfaj, mely főleg Bács-Bodrog vármegyét a magyarokkal vegyesen lakja. 1683 táján jött nagy részük Dél-Magyarországba, hol még sokszor kellett védekezniük a törökök ellen. Magyarországnak mindig leghívebb lakói közé tartoztak, kik magyar hazafiságukkal – példa rá 1848–49 – mindig büszkélkedtek. Számuk jelenleg körülbelül 80 000-re rúg.” (Révai nagy lexikona, szócikkrészlet, az 1910-es évekből.)
n „Szélsőséges nacionalista szerb szerzők manapság is olyan műveket jelentetnek meg Szerbiában, amelyek nemcsak a bácskai bunyevácok és sokácok, de a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina horvát népességének (de legalábbis valamennyi sto nyelvjárást beszélő horvátnak) horvát nemzethez tartozását is megkérdőjelezik. Voltaképpen e propagandaharc részeként próbálták meg a bunyevácokat és sokácokat leválasztani a horvát nemzetről, pontosan úgy, ahogy annak idején a román diktátor, Ceausescu is megkísérelte a székelyeket és csángókat elszakítani a magyarság egészétől, vagy ahogy egyes román nacionalisták a moldvai csángók esetében még ma is cselekszik.” (Sokcsevics Dénes: A bunyevác népcsoport a horvát nemzeti integrációs folyamatban, Limes folyóirat, 2003/3.)
n „A Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek. A bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egymástól regionálisan is elkülönülő történeti népcsoportnak. Sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését.” (A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, Vizi E. Szilveszter elnök aláírásával, 2006. április 11.)
n „A bunyevácok beszélte nyelv szerkezetében azonos a szerbbel és a horváttal, szókincsét tekintve tulajdonképpen horvát. (...) Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének.” (Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének levele Muity Mihályhoz, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnökéhez, 2009. május 12.)
