Bánkuti András
Ma még nehéz megjósolni, hogy az elektronikusan hozzáférhető, azaz e-könyvek megjelenése az író és az olvasó közé ékelődő szereplők közül melyiket teszi feleslegessé: a kiadókat, a terjesztőket, esetleg mindkettőt. Ugyanakkor új szereplők is feltűntek a piacon: az e-könyvek letöltéséhez, a letöltések nyilvántartásához és a szövegek másolásvédelméhez szükséges számítástechnikai hátteret szolgáltató aggregátorok. Ők könnyen átvehetik a kereskedők szerepét, ha olyan weboldalt készítenek, ahonnan az e-könyvek letölthetők. Sőt a kiadókat is gyengíthetik, például azzal, ha beszállnak a művek marketingjébe.
Az e-könyvek piaci áttörése az Egyesült Államokban már imponáló: az Amazon internetes áruház tavaly közvetlenül karácsony előtt több e-könyvet adott el, mint papíralapút, Kindle elnevezésű olvasókészüléke (e-book readere) pedig a téli vásárlási szezon legfőbb attrakciója volt. A gazdasági válságtól és a könyvszakma saját krízisétől megtépázott magyar piacon pusztító hatású lenne, ha az újítással robbantó, a nemzetközi digitális jogokat birtokló multinacionális kiadók az e-könyvek esetében a jövőben kikapcsolnák a magyar cégeket. Márpedig ezt könnyen megtehetik, például úgy, hogy a világhírű írók digitális jogait nem adják el, hanem a kötetek magyar fordítását saját weboldalukon árusítják. (A digitális könyvek kiadásához a nyomtatott könyvek ISBN-kódján kívül külön ISBN-kódot kell szerezni.) Így külföldi webáruházakon keresztül egy e-olvasó, iPhone vagy iPad, személyi számítógép vagy laptop segítségével bárki hozzáférhet majd szerzői jogokkal védett magyar szövegekhez is. Feltéve, hogy bankkártyájával tud a neten fizetni, és regisztrálja a gépet, amelyre a kívánt tartalmat letölti.
A nemzetközi konkurencia fenyegetettségétől függetlenül is átrendezheti a magyar piacot az e-könyvek terjedése. Manapság a kiadók egy részét is birtokló kereskedők kényszerítik rá akaratukat a kisebb szereplőkre, a terjesztők az ár 55-60 százalékát is bezsebelik. A piac elektronikus újraosztásával mindez megváltozhat. Nem véletlen, hogy az online forgalmazásban erős pozíciót birtokló Bookline.hu Nyrt. és a könyvüzleteket, kiadókat egyaránt tömörítő Líra Könyv Zrt. összefogott, és 50-50 százalékos részesedéssel megalapították az eKönyv Magyarország Kft.-t. Ez egy német informatikai platform importálásával igyekszik megvetni a lábát az e-könyvek hazai piacán, s a kis- és nagykereskedői tevékenységen kívül a cég aggregátorként számítástechnikai szolgáltatásokat is nyújtana a kiadóknak.
Tíz év múlva valószínűleg még mindig lesznek az irodalmi marketinggel foglalkozó, az írókat szellemi műhelyként is támogató könyvkiadók, de a hagyományos értelemben vett terjesztők pozíciója meginoghat – vetette fel a hétvégén, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fórumán Weiler Péter, az eKönyv Kft. ügyvezetője, a Líra-csoport menedzsere. Weilerék azzal kalkulálnak, hogy a kiadóktól a gyártást átvállalva 60 százalékos részesedésről tárgyalhatnak, ha majd a nyomdai kivitelezésre már nem kell költeni. A kereskedők-terjesztők mai hatalmas jutalékára néhány sikerre éhes új kisvállalkozás is szemet vetett. Bár a papírkönyvek piacán a hálózatokkal szemben nincs esélye, az e-könyvek forgalmazásában perspektívát lát a bibliEteka.hu Kft. és az ebookonline.hu-t üzemeltető Netkorzo Online Kft. is. A két aggregátorcég szintén elsősorban a számítástechnikai megoldásokra koncentrál, és a kereskedelmi árrés letörésében, illetve egy részének elszipkázásában érdekelt.
A bibliEteka – mondta a HVG-nek Bodó Bernadett, a családi cég kereskedelmi igazgatója – beérné az árbevétel bő egyharmadával, cserébe a digitalizációt, a webmarketinget, az online áruház működtetését, a letöltések számlálását és a másolásvédelmet vállalná magára. (A cégben feles tulajdonos Rybaltovszki Péter, Bodó Bernadett férje, az offshore-tanácsadással foglalkozó Crystal World Wide ügyvezető igazgatója a bibliEteka-részesedését befektetésnek tekinti.) Az e-könyvek révén a kiadók megspórolhatják a raktározási, készletezési és logisztikai kiadásokat, és digitális könyvek értékesítése előtt a szerzőknek sem kell előleget fizetniük (jelenleg az előleg a kiadók kockázata).
Bánkuti András
Bármekkora esély mutatkozik is az e-könyvek piacán, az inkább ígéret, semmint bizonyíték: fizetős e-könyvekből eddig állítólag csupán 40-50 darabot töltöttek le a vásárlók. Ez nemcsak az egyelőre szegényes kínálatnak, hanem az e-olvasók árának is tulajdonítható: egy ilyen, csak letöltésre és szövegolvasásra használható, de wifivel is felszerelt, időnként mp3-at is tartalmazó készülék ára 50–130 ezer forint között mozog. Ráadásul a minőségük is sokszor kétséges. Az egyik, nemzetközileg sokat dicsért terméket hiába mutatta meg a szakértő a Könyvfesztiválon a HVG munkatársának: a Millenáris műtavacskái mellett a készüléket dörzsölni és lehelgetni kellett ahhoz, hogy az elektronikus tinta szemcséi magukhoz térjenek, és a kép megjelenítése zavartalan, a könyv lapozható legyen.
Mindez visszafogja a keresletet, még akkor is, ha az e-könyvek nettó ára a becslések szerint a fele lesz a hagyományos kiadványokénak. Vagy még annyi se – tippel a Netkorzo Online Kft. marketingese, Harmat Attila. Viszont az e-könyveket ma még 25 százalékos áfa terheli Magyarországon, jóllehet egy uniós irányelv lehetővé tenné a hagyományos könyvekhez hasonló 5 százalékos kulcsot. A letölthető kiadványokat az elsők között ajánló bibliEteka.hu weboldalán jelenleg negyven könyv érhető el ingyenesen, a Saxum kiadó egyik regényét pedig pénzért lehet letölteni. Szintén kiadókat keres a Netkorzo, amely nemcsak e-könyvek forgalmazásával foglalkozna, hanem a könyvkiadóknak fejlesztene webáruházakat. Ugyanakkor az eKönyv Kft. nagy dobásra készül: Paulo Coelho Brida című regényével áll elő az e-piacon, a papíralapú könyv kiadásával egy időben.
A Könyvfesztiválon mutatta be Multimédiapláza projektjét a Kossuth Kiadó. Webáruháza, amelyet „letöltőközpontnak” titulál, május 17-én indul, e-olvasóra pedig addig is le lehet adni előrendelést. A weboldalon könyvek, hangoskönyvek, zenék, képek és multimédiás termékek lesznek hozzáférhetők – magyarázta a HVG-nek Kocsis András Sándor, a Kossuth elnök-vezérigazgatója. Az e-könyvpiac iránt az Alexandra Kiadó is érdeklődik. Matyi Dezső, a cég alapítója a HVG-nek az összképet azzal árnyalta: ha Magyarországon az illegális internetes tartalmak továbbra is ilyen mértékben lesznek elérhetőek, a nyomtatott könyvek kiadása 8-10 éven belül megszűnhet. Az Alexandra mindenesetre szeptemberre tervezi e-könyvpiaci bemutatóját, hogy a karácsonyi szezont már felkészülten várja. Az időzítés nem véletlen, Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. vezetője szerint a szakma az év első tíz és fél hónapjában csak veszteséget termel, az eladások november közepén indulnak be. Az e-piacon is erre számítanak – tette hozzá a HVG kérdésére Kolosi, az Amazon tavaly karácsonyi sikerére utalva.
SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
