Csalóka dicsfény

Az orosz filmművészet eddigi legdrágább alkotása, mégsem ígérkezik kasszasikernek Nyikita Mihalkov új filmje, amely a héten került az oroszországi mozikba. A Csalóka napfény 2 a rendező 1994-ben bemutatott, Oscar-díjas művének folytatása, és a tervek szerint ősszel a harmadik rész zárja le a történelmi trilógiát. Több mint ezer kópiával fut a mozikban, de egyelőre kevés néző előtt, és kérdéses, megtérülnek-e hatalmas forgatási költségei. Merthogy a különböző adatok szerint 42–55 millió dollárba került. A történet, amelynek Mihalkov által megformált főhőse egy büntető zászlóaljban kerül a frontra, a második világháború szörnyűségeit hivatott bemutatni. A rendező elárulta, hogy miután megnézte a Ryan közlegény megmentése című amerikai filmet, rádöbbent, Oroszországban nincs olyan kortárs eposz, amely megválaszolná az egyszerű kérdést: ki és hogyan nyerte meg a háborút? Kritikusai szerint azonban Mihalkov filmje – amelynek díszbemutatója a Kremlben volt – sablonos, sematikus és felszínes. A bírálatok alighanem Mihalkov személyének is szólnak. A filmművészszövetség elnöki posztján a hírek szerint nem idegenek tőle az autokrata módszerek, és akad, aki a szemére veti, hogy – bár monarchista nézeteket vall – közeli viszonyt ápol a jelenlegi hatalmi elittel. Védelmezői viszont arra hivatkoznak, hogy a Csalóka napfény 2 szerzői látásmódot tükröz, nem lehet számon kérni rajta a történelmi hitelességet.