Invitel-plakát
Végel Dániel
A Fidesz programjából eddig nyilvánosságra került adó-, járulék- és munkanélküliség-csökkentési, valamint gazdaságélénkítési elképzelések kedvezőek a Magyarországon tevékenykedő kockázati és magántőkések számára, már ha sikerül azokat megvalósítani – közölte újságírókkal Oláh László, a 65 tagú Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke. E kör számára már csak azért sem lehetnek közömbösek a majdani kormányzati intézkedések, mert több mint száz hazai vállalkozás tulajdonosai között találhatók kockázati vagy magántőkések. Utóbbiak magánszemélyek vagy teljesen magántulajdonban lévő cégek, illetve a bankoktól, biztosítóktól, nyugdíjalapoktól összegyűjtött pénzeket fialtatni próbáló befektetési alapok, amelyek azzal a reménnyel adnak pénzt tőzsdén nem jegyzett cégeknek, hogy azt – több év múlva – 15–25 százalékos éves hozammal kapják vissza. Ebben tevőlegesen is segítenek, például úgy, hogy már bizonyított cégvezetőt neveznek ki a régi helyére, vagy az adott szakmához értő új tulajdonost hoznak a vállalkozáshoz. A magántőkén belül azt a pénzt illetik kockázati tőke elnevezéssel, amelyet feltörekvő, életpályájuk kezdetén levő, de kirobbanó fejlődési lehetőséggel kecsegtető cégekbe fektetnek.
Jól jelzi a vasárnap elnyert kétharmados parlamenti többsége miatt a második Orbán-kabinettel szembeni felfokozott hazai pénz- és tőkepiaci várakozásokat, hogy az MKME-nél abban bíznak, az új kormány – korábbi retorikája ellenére – ösztönözni fogja a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseit. Szükség is lenne az élénkítésre, hiszen a válság a kockázati- és magántőke-befektetéseket is megritkította. A 2009. évi 214 millió eurós összértékű magyarországi invesztíciónál kevesebbre utoljára 2005-ben volt példa (lásd ábránkat). S még nagyobb lett volna a tavalyi visszaesés, ha nem vásárolja meg a Mid Europa Partners 180 millió euróért az Invitel Zrt. 64,6 százalékát a dán TDC A/S-től. Ezt a pakettet egyébként a kockázatitőke-befektető ez év februárjáig 91,9 százalékra növelte, egyúttal vételi ajánlatot tett a többi részvényre, s az annak elfogadására megszabott júliusi határidőt követően kezdeményezni fogja az Invitel-részvények kivezetését a New York-i Amex tőzsdéről.
Jó hír az is, hogy a 3TS Capital Partners tavaly júliusban az amerikai elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon értékesítette a magyar Anka Márton által alapított LogMeIn szoftvervállalkozásban 2004 óta meglévő részesedését, 800 ezer euró értékben. Hosszú évek után ez volt az első eset, hogy egy kockázatitőke-befektető a tőzsdét használja fel a kiszállásra – emlékeztetett Karsai Judit, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
Míg Európa egészéhez hasonlóan néhány éve a magyar piacon is a kockázati- és magántőke-befektetők egymás közötti ügyletei adták a tranzakciók zömét, 2009-ben egyetlen ilyen üzlet sem volt. Szakmai befektetők is mindössze egy céget vettek meg, s ez az ügylet adta az összes befektetői kiszállás egyötödét. Abban viszont nem volt változás, hogy a legnagyobb számban 2009-ben is a magyarországi cégek vezetői vásárolták vissza a – rendszerint állami tulajdonú – kockázatitőke-befektetők pakettjeit.
A válság a ludas abban is, hogy 2002 óta nem ütöttek nyélbe olyan kevés, csupán tucatnyi ügyletet, mint tavaly. Ráadásul ez mindössze hét esetben járt új befektető bevonásával, öt ízben az addigi tulajdonos nyújtott újabb finanszírozást a portfóliójában lévő vállalkozásnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kockázati és magántőke nem igazán jelentett megoldást azoknak, akik a banki hitelcsapok drasztikus elzárása miatt néztek más finanszírozási forma után. Ezt Oláh azzal magyarázza, hogy meglehetősen távol estek egymástól az eladói és a vevői igények. Az eladók – a válság miatti leértékelődést figyelmen kívül hagyva – túl magas árat kértek, és ezt a vevők nem voltak hajlandók megadni. „E patthelyzet az utóbbi hónapokban oldódni látszik, az eladók reálisabb árakat kérnek, s mintha a vevők is hajlandók lennének mélyebben a zsebükbe nyúlni” – mondta a HVG-nek Tüske Tamás, aki a varsói székhelyű Enterprise Investors kockázatitőke-befektető cég magyarországi képviselőjeként szeretné nyélbe ütni munkaadója első itteni tranzakcióját.
A még mindig nyomott cégárakra hivatkozva a kockázatitőke-befektetések idei fellendülésére számít Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere. Kihelyezhető tőke van bőven, a Magyarország iránt is érdeklődő kockázatitőke-alapok tavaly 2 milliárd eurót vonzottak, nagyjából annyit, mint 2008-ban, miközben a világ más részeire szakosodott alapok által gyűjtött friss tőke a felét sem érte el a tavalyelőttinek.
A kelet-közép-európai régió egészére fókuszáló alapok mellett 2009-ben három olyan magyarországi székhelyű befektetési társaság – a Central Fund, a Danube Fund és Demján Sándor vállalkozása, a Magyar Tőketársaság Zrt. – jött létre, amely a közeljövőben összesen 35,1 millió euró értékű kockázati és magántőkét kíván gyorsan növekvő, illetve nehéz helyzetbe került hazai cégekbe invesztálni. Rajné optimizmusát mindenekelőtt az EU Jeremie nevű, a hazai kis- és középvállalkozásokat forrással ellátni hivatott kockázatitőke-programjára alapozza, akár harminc kisebb tranzakciót is elképzelhetőnek mond ennek keretében.
Évekig tartó huzavona után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly októberben választott ki nyolc társaságot, hogy az EU 70 és magánbefektetők 30 százalékos hozzájárulásával hozzanak létre befektetési alapokat a kis cégek finanszírozására, 45 milliárd forint összértékben. Mégis újabb fél évbe telt az elinduláshoz szükséges hatósági engedélyek beszerzése. Lapzártánkig még egy alap kezelési szabályzata várt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyására, zajlik az alapok lejegyzése, ám még egyetlen nyilvántartásba vételi kérelem sem érkezett a PSZÁF-hoz – tájékoztatta a HVG-t Binder István, a felügyelet szóvivője.
Mindezek ellenére az alapkezelők abban reménykednek, hogy az első ügyletekre még az első félévben sor kerülhet. Eddig száznál több vállalkozás jelezte forrásbevonási igényét az alapkezelőknél, közülük azonban jó, ha két tucat átmegy a rostán – derült ki a HVG körkérdéséből. Az azonban már most látszik, hogy elsősorban az egészségügyi szolgáltatásokban, a biotechnológiában, az informatikában és a megújuló energia hasznosításában utazók közül kerülhetnek ki a befutók.
CSABAI KÁROLY
