Az utolsó pillanatban visszavonta a pólus innovációs klaszter fantázianevű cím elnyerésével és az ehhez kapcsolódó 1,5–4 milliárd forintos uniós támogatás megszerzésével kecsegtető pályázat kiírását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A hivatalos indoklás szerint megvárják, míg a következő kormány is áldását adja a mostani által elfogadott koncepcióra. A HVG azonban úgy tudja, a halasztásban annak is része volt, hogy az egyeztetések során a hazai klaszterek kritikusan fogadták a tervezetet, márpedig egy felháborodást keltő pályázattal a választások környékén nem célszerű előállni. A mostani elképzelések szerint ugyanis csak azok a társulások kaphatnák meg a találmányuk piacra dobásához szükséges beruházás összegének 50 százalékát, amelyek tagvállalatainak együttes árbevétele eléri az 50 milliárd forintot. Ennek a kritériumnak pedig a 21 akkreditált klaszterből mindössze kettő felel meg: a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Telekom Nyrt. köré csoportosuló társulások.

„Ha legalább 25 milliárd forintra csökkentenék a limitet, bevonnánk a Nitrokémia Zrt.-t, és máris pályázhatnánk” – latolgatta a HVG-nek Dobronyi Tamás, az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter ügyvezetője. „Úgy tűnik, a kisvállalat-orientáltság hirtelen inkább hátránnyá vált, multinacionális nagyvállalat nélkül elérhetetlen az uniós pályázat” – szűrte le a következtetést. Bár a budapesti központú klaszter már az uniós csatlakozás előtt megalakult – akkor még csak a marketingköltségek megosztása végett –, a jelek szerint a közeli jövőben sem lesz képes az uniós forrás segítségével nagy gyártóberuházást létrehozni. Pedig innovációban nincs hiány: a csomagolóipar különböző részterületeit összefogó 22, döntően közepes méretű cég búzából, kukoricából és cukorcirokból készítene gyorsan lebomló csomagolóanyagokat. Már meg is egyeztek a kínai tőkéből biofinomítót tervező Nitrokémiával, hogy a cég vállalja az alapanyagul szolgáló granulátum gyártását.
Csakhogy a finomítás után a cukorcirokból készülő anyagból valahol még el kellene készíteni a végterméket, azaz a csomagolóanyagot. Ehhez pedig a 16 milliárd forint összforgalmú társulásnak jól jönne pár milliárd forint az uniós kasszából. „Mivel az alapanyag növényi rostokból áll, fóliáink és zacskóink komposztálhatók lennének. Sőt a lebomlást időzíteni lehet, így például az élelmiszerboltokban visszadátumozott termékről azonnal kiderülne a turpisság, ha röviddel a lejárat után a csomagolás elkezdene szétmállani, az ásványvíz pedig kifolyna a lebomló kupakkal lezárt palackból” – büszkélkedett a világ más részein már valamelyest elterjedt technológiákra hasonlító újítással Dobronyi. A projekt a kísérleti-fejlesztési fázisban tart, ehhez az Omnipack projektcége, a Biopackpro Kft. 421 millió forint uniós támogatást kapott a gazdaságfejlesztési operatív programon belül az akkreditált innovatív klaszterek támogatása elnevezésű pályázaton. Az Omnipack termékei a mai műanyag csomagolóanyagoknak nagyjából a másfélszeresébe kerülnének, Dobronyi azonban úgy véli, hosszú távon lenne irántuk kereslet, már csak azért is, mert a környezetvédelmi termékdíj egyre nő.

„A fejlesztőcégnek nincsenek tehenei, az állattenyésztőnek nincs laboratóriuma, ezért kell összefogniuk” – vezette le egy egyszerű példán a klaszterek létjogosultságát a HVG-nek Grosz György, a Pharmagora Életminőség Klaszter elnöke. A Közép-Dunántúlon működő, húsz tagból – köztük 16 kisebb cégből – álló társulás legelőrehaladottabb projektje az omega–3 zsírsavval dúsított tej előállítása, amelyhez speciális takarmánnyal táplált szarvasmarhákat nevelnek. A manapság divatos, egy-egy kedvező élettani hatást megcélzó funkcionális élelmiszerek piacra dobása mellett diagnosztikai innovációval is foglalkoznak a Pharmagorába tömörült társaságok: egyik kísérletük arra irányul, hogyan használható fel az akvaristák körében kedvelt zebrahal a szívgyógyszerek mellékhatásainak vizsgálatához. „A szívgyógyszereket ma kutyákon és nyulakon tesztelik, ami rendkívül drága. Ezt talán részben ki lehetne váltani, zebrahalakkal olcsóbbá válhat a gyógyszerkipróbálás” – mondta a HVG-nek Grosz György. A nemzetközi szakirodalom szerint a zebrahalon valóban modellezhetők egyes emberi betegségek, például a leukémia, és tesztelhetők az ellenük kifejlesztett gyógyszerek is. A módszer elterjedésére azonban még várni kell, a Pharmagora ugyanis nem számíthat további támogatásra, mivel összesített árbevétele jócskán elmarad az 50 milliárd forinttól.
„Célszerű lenne, ha a hasonló területen próbálkozó klaszterek egyesülhetnének, és közösen pályázhatnának a pólus innovációs klaszter címre és az ezzel járó beruházási támogatásra. E nélkül sosem leszünk ütőképesek például az EU környezetiparában” – kritizálta a rendszert a HVG-nek Szentpéteri István, az egyetlen észak-magyarországi akkreditált társulás, az Enin Környezetipari Klaszter ügyvezető elnöke, aki egyben a Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke. Szerinte „normál kockázat”, hogy a kormányzat uniós pénzekből támogat olyan induló klasztereket is, amelyekből később esetleg nem lesz semmi, ám hibás az az elképzelés, hogy a társulásoknak mindenáron egyetlen térséghez kell kötődniük.
Kreativitásban nem szenvednek hiányt a hazai klasztertagok, ha uniós forrás megszerzése a cél. A nagyobb vállalatok köré tömörülő kisebb cégek sok helyütt inkább csak ürügyként kellettek a klaszter megalapításához – és a támogatás megszerzéséhez. A döntően a hulladékgazdálkodás területén tevékenykedő Eninben is vannak kisvállalkozások, ám nagy részük majd csak a beruházás létrejötte után tud bekapcsolódni a munkába, például fuvarozóként, beszállítóként – magyarázta a szakember. Az Enin jövő májusra tervezi a 800 millió forintból megépülő, szerves hulladékból ökometanolt előállító borsodi gyár indulását. Bár a Miskolci Egyetem kutatóinak nevéhez fűződő ötlet 2008-ban az év találmánya címet is elnyerte, némi szakmai kritikát azért kapott: hozzáértők szerint nem biztos, hogy a metanol-előállítás laboratóriumban bevált módja nagyüzemi körülmények között is működik, hiszen a szemét nem homogén természetű, és kérdéses, hogy hőbontáskor milyen melléktermékek keletkeznének.
Találékony módon klaszter formájában fejleszt gyógyszereket és terápiás eljárásokat a Richter Gedeon Nyrt. a Debreceni Egyetemmel és 19 kisebb vállalkozással karöltve, amivel 4 milliárd forintnyi uniós forráshoz is hozzájuthat. Nem bízza a véletlenre a sikert az alig kétéves Mobilitás és Multimédia Klaszter sem, amely tagjainak számát 69-re növelte, és ezzel, valamint a tagok 700 milliárd forintos együttes árbevételével a legnagyobb hazai innovációs klaszter. Tagjai közt olyan informatikai és telekommunikációs nagyágyúk szerepelnek, mint a Magyar Telekom, a Microsoft, az Ericsson, a Nav N Go, az Aitia vagy a Carnation. „Egy-egy innovációnkban két-három tag vesz részt. A klaszterben 12 nagyprojekt megvalósítása zajlik, 5 milliárd forint értékben” – érzékeltette a méreteket a HVG-vel Lemák Gábor igazgató, aki szerint a tagcégek találmányainak a nemzetközi piacon is helyük van. Az egyikkel például megelőzhető a sportolók hirtelen szívhalála: egy mobilkommunikációs mérőszerkezet és egy adatelemző szoftver segítségével figyelni lehet a sportoló élettani és mozgásparamétereit, túlterheltség esetén a szoftver azonnal figyelmezteti a kispadon ülő edzőt, vagy mobilinterneten a csapat sportorvosát.
G. TÓTH ILDA