A recesszió hatásainak kivédésére indított gazdaságösztönző programok, a csődbe került pénzintézetek megmentésére fordított csomagok, a gazdasági visszaesésből fakadó adóbevétel-csökkenés mind hozzájárult ahhoz, hogy költségvetési deficit és államadósság tekintetében tavaly romlott az uniós tagállamok helyzete. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott legfrissebb, a 2009-es adatokat felülvizsgáló jelentése szerint a 27 tagállam összesített költségvetési hiánya 801 milliárd euróra, a GDP 6,8 százalékára ugrott az egy évvel korábbi 2,3 százalékról. Ezen belül az eurózónához tartozó 16 tagállam deficitje 565 milliárd euró, a GDP 6,3 százaléka volt. Kisebb mértékű növekedést mutatnak az Eurostat adatai az államadósság terén: a 8,7 ezermilliárd eurós állomány a GDP 73,6 százalékára emelkedett a 2008-as 61,6 százalékról. A maastrichti kritériumokban rögzített feltételnek, a deficit legfeljebb 3 százalékos mértékének mindössze öt tagállam – Dánia, Észtország és Svédország, valamint az eurózónához tartozó Finnország és Luxemburg – tett eleget. Államadósság tekintetében viszont sokkal jobb a helyzet, 16-an – ebből hat eurózóna-tag – maradtak a GDP 60 százalékában meghatározott határ alatt. Az új uniós tagállamok közül tavaly a legmagasabb költségvetési hiánnyal Litvánia (9,0 százalék) rendelkezett, a legalacsonyabbal pedig Észtország (1,5 százalék). Államadósság terén közülük Magyarország (78,3 százalék) állt a legrosszabbul, Észtország (7,2 százalék) pedig a legjobban.
