Magyar Korán

Serdián Miklós György író és kiadóigazgató négy évig dolgozott a szövegen, amely a szándékai szerint közérthető formában tárja az olvasó elé az iszlám szent szövegét, „így ez segítséget jelenthet a laikusoknak, mondjuk az Afganisztánban szolgáló közkatonáknak is”. Magyarországon korábban közvetítő nyelvekből ültették át a Koránt, majd a 20. században két fordítás jelent meg, a legismertebbet Mihálffy Balázs, a Magyar Iszlám Közösség sejkje jegyezte. A Serdián-féle fordításban a szó szerinti átültetésnél fontosabb volt az eredeti szöveg értelmének átadása. Így lettek például a gyakorlatilag érthetetlen „csomókra fújó” asszonyokból „vajákos” asszonyok. A Korán rövid versekből álló 114 fejezetének (a szúráknak) megértését vallási, kultúrtörténeti jegyzetek egészítik ki. Külföldön reneszánszát éli az 1400 éves Korán újrafordítása. Csak az ezredforduló óta nyolc angol változatát publikálták, Németországban az utóbbi évben egyszerre két újabb változata is megjelent, és például Romániában is három eltérő kiadása látott napvilágot az utóbbi évtizedben. „A civil fordítás nem szokott osztatlan elismerést aratni a vallási vezetők körében, még a legutóbbi kiváló oxfordi munka esetében sem” – utalt a kockázatokra Serdián, hozzátéve, hogy ez az ő esetében is benne van a pakliban.