Nagy-Britannia és Hollandia perrel fenyegette meg Izlandot, miután az a szombati népszavazáson másodszor is elutasította az Icesave internetes bank 2008-as csődje miatt a megtakarításaikat elvesztő brit és holland betétesek kártalanításáról szóló törvényt. A reykjavíki parlamentben elfogadott, az államfő által azonban megvétózott, így referendumra küldött jogszabályt a szavazók 60 százaléka elvetette. A brit és a holland kormány már nem látja értelmét a tárgyalásnak az amúgy az igen mellett kampányoló izlandi kabinettel, a vitás kérdésben az Izland és az EU közötti együttműködést felügyelő Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) bírósága dönthet. Nagy-Britannia és Hollandia saját betétbiztosítási alapjából kártalanította bennragadt pénzükért az állampolgárait, ami 5,5 milliárd dollárjukba került, ez az izlandi GDP fele. Az elutasító népszavazás késleltetheti Izland esetleges EU-csatlakozását, és megnehezítheti a szigetország nemzetközi tőkepiacokról való finanszírozását. A Moody's hitelminősítő már kilátásba helyezte az izlandi államadósság alacsonyabb osztályba sorolását, ha a referendum negatív eredményt hoz. Ez érzékenyen érintheti Reykjavíkot, hiszen az IMF-fel kötött 4,5 milliárd dolláros készenléti hitel folyósítása megakadt.
Izlandi elutasítás
Nagy-Britannia és Hollandia perrel fenyegette meg Izlandot, miután az a szombati népszavazáson másodszor is...