HVG BrandLb: Mi az emberiség legfontosabb találmánya?
Németh Gábor: Szerintem az nem egy konkrét tárgy, hanem egy fordulat: maga a digitalizáció. Az emberiségnek évezredek óta az a célja, hogy olyan eszközöket hozzon létre, amelyekkel kiterjesztheti a képességeit. Ebben a legnagyobb ugrást a digitális tér megteremtése jelentette, amivel létrehoztunk egy második valóságot.
H.B.: Ezzel a digitális térrel már hosszú ideje foglalkozol. Emlékszel arra, hogy mikor találkoztál először a mesterséges intelligenciával?
N.G.: 12 éve hallottam róla először, akkoriban már nemcsak hobbi szinten foglalkoztam a digitalizációval, de előadásokat is tartottam róla. 7-8 éve részt vettem egy tanfolyamon, ahol elmondták az elméleti részét, megtanultuk, hogyan épül fel. De akkoriban még nem létezett generatív AI, ami pedig volt, azt nem demokratizálták, így kipróbálni se nagyon tudtuk. Akkoriban azt láttuk, hogy egymástól függetlenül több területen is jelentős technológiai fejlődés zajlik. Példaként említhető az AI mellett a blokklánc, a 3D nyomtatás, a VR, az adatátvitel vagy éppen a szenzorok. Ezek a technológiák végső soron összeérnek, és így válnak igazán lenyűgözővé. Egy Tesla például akkor tud kiemelkedő lenni, ha minél okosabb a benne lévő AI, minél fejlettebbek a szenzorai és minél gyorsabb az adatátvitel.
H.B.: Akkoriban számítottál arra, hogy az AI néhány éven belül meg fogja változtatni a világot?
N.G.: Azt láttam, hogy ez elkerülhetetlen, csak azt nem tudtam, milyen formában fog ez megtörténni. A ChatGPT-3.5 volt az első olyan modell, ami akkora adatbázist látott, hogy képes volt lényegében bármilyen témában megszólalni. Ez a kísérleti AI egyszer csak elérhetővé vált, ami beindította a láncreakciót. Ma már havonta érkeznek olyan áttörések, amikre nem is számítunk.
H.B.: A vállalatok időben érzékelték, hogy az ipari forradalom óta nem látott változás közeledik?
N.G.: Szerintem még mindig nem kapcsoltak igazán. Amikor először beszéltünk erről céges előadáson, úgy néztek ránk, mint egy ufóra. Három éve jött ki a ChatGPT, de még mindig, ha megkérdezem egy cégvezetőtől, használnak-e AI-t, gyakran azt a választ kapom, hogy egy-két kolléga már nyomkodja. Azt a legtöbb vállalatnál kezdik felismerni, hogy az AI nem egy múló hype, nem fogják tudni megúszni. Az a gondolkodásmód viszont hiányzik, ami az AI hatékony használatához kell.
H.B.: Idén nyáron volt 2 éve, hogy megalapítottátok az Amazing AI platformot. Van olyan tananyag, ami nem változott meg 2023 óta?
N.G.: Van még fent olyan, belépő szintű anyag, amit a kezdéskor állítottam össze, és helytálló még mindig. A ChatGPT-5 nagyon máshogy működik, mint a 3.5, de az ismerkedésnél szükséges promptalapok nagyjából hasonlók. Az elején ugyanis azt tanítjuk meg, hogy hányféle kimenetelt kérhetünk az emoji kezeléstől a táblázatba rendezésig. A tananyagainknak az a céljuk, hogy ne a jelenlegi tapasztalataink alapján tekintsünk az AI-ra, hanem értsük meg a saját logikáját. De maga a használat nem igényel különösebb technikai tudást, hiszen ezek felhasználói szemmel nem bonyolult eszközök.
H.B.: Az Amazing AI egyik fő mottója, hogy „az AI alkalmazása már nem csak egy lehetőség, ez egy kötelező elem az üzleti sikerhez”. A gyakorlatban hogyan lehet üzleti előnyt kovácsolni a mesterséges intelligencia integrálásával?
N.G.: Ha az AI bekerül egy szervezetbe, csomó holtidőt megszüntet. Nem kell 150 e-mailt elolvasni, értelmezni, lefordítja helyettünk angolról magyarra a szöveget vagy éppen 15 szóból létrehoz egy 250 szavas blogcikket. A legtöbben az idővel foglalkoznak, minél gyorsabban megoldani az adott feladatot. Vagy: hogyan lehet a kevésből sokat kihozni? Rengetegen hiszik azt, hogy ez az idejük hatékony felhasználása. Tény, hogy jelentős előny a munkafolyamatok lerövidítése vagy kiváltása, a gond viszont, hogy sok cég leragad itt. A skálázhatóság ott kezdődik, amikor egy ilyen nyelvi modellel kommunikálva képes vagyok olyan dolgokat felfedezni, amiket mások nem. Az igazi áttörés pedig akkor következik be, amikor egy cég felismeri, hogy be tudja építeni az AI-t a saját termékeibe, szolgáltatásaiba. Az igazi érték az ötleted minőségében rejlik, abban, hogy meddig tudsz eljutni valamivel, amit mások nem látnak.
H.B.: A munkaerőpiacra ez az átalakulás milyen hatással van?
N.G.: Az AI nem foglalkozásokat szüntet meg, hanem feladatokat automatizál. Ez azért fontos, illetve azért nagy különbség, mert egy könyvelőnek például nagyon eltérő feladatai lehetnek aszerint, hogy mekkora vagy milyen területen lévő cégnél dolgozik. Egyre inkább abba az irányba haladunk, hogy a munkavállalóknak senior szintű feladataik lesznek. Felügyelik és irányítják az AI-t, amely készít marketingszöveget vagy éppen szerződéstervezetet. Majd ezeket a munkákat, javaslatokat jóvá is kell hagyni, amihez senior szintű ismeretek kellenek. Csakhogy ezeket az egyszerűbb feladatokat korábban juniorok végezték, akik így tudtak beletanulni egy-egy munkakörbe, illetve ismeretet szerezni a vállalat folyamatairól. Most azonban az AI végzi, amit ők csinálnának, így a kezdő munkavállalók az üzleti kontextus ismerete nélkül lépnek be a munkaerőpiacra. Ez egy tanulási szakadék: az új munkavállalók nem szerezhetnek olyan alapismereteket, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy később senior szintű feladatokat végezzenek és az AI-t valóban irányítsák.
H.B.: Ebben a megváltozott munkahelyi környezetben milyen képességek jelenthetnek előnyt egy munkavállaló számára?
N.G.: Nagyon felértékelődnek azok, akik jól átlátják a céges folyamatokat: egyes tevékenységek milyen hatással vannak a különböző osztályok működésére, ezek hogyan kapcsolódnak össze stb. Létrejött egy új szakma, az AI Architect, aki programozói háttérrel kimegy vállalatokhoz, rövid idő alatt megismeri a működésüket, és segít, hogyan hasznosíthatnák a mesterséges intelligenciát. De simán el tudom képzelni, hogy pár év múlva nem is fog létezni ilyen munka. Az AI gyors fejlődése miatt biztos, hogy nekem is újra kell majd kezdenem legalább egyszer a karrierem, a gyerekeimnek pedig legalább háromszor. Ezért azt tartom a legfontosabbnak, hogy alkalmazkodásra, rugalmasságra tanítsam őket.
H.B.: A technológia fejlődésével párhuzamosan a kiberbűnözés is egyre nagyobb méreteket ölt. A vállalatok hogyan viszonyulnak ehhez a kockázathoz?
N.G.: Azt tapasztalom, hogy az AI terén a cégeknél az adatbiztonság jelenti a legnagyobb félelmet, nem alaptalanul. A kiberbűnözésnek világszinten majdnem akkora a bevétele, mint Kína GDP-je. De látni kell, hogy a céges felületeknek létrehozott Perplexity Enterprise előfizetésnek például nem lesz sokkal nagyobb kockázata, mint annak, ha Gmailt használunk. Voltam olyan vállalatnál, ahol azon aggódtak, hogy hova kerülnek az AI-ba feltöltött PDF-ek, majd kiderült, hogy a Google Drive-jelszavuk “1234”. A legnagyobb veszélynek a shadow AI jelenséget látom. Ez az, amikor egy cég nem vezette be az AI-t, de a dolgozók saját előfizetéssel már használják a munkájuk során. Ilyenkor olyan, akár érzékeny adatfeltöltések is történhetnek, amiről a vállalat vezetése nem értesül.
H.B.: Mit vársz legfontosabb, jövőbeni áttörésként az AI-tól?
N.G.: Azt, hogy egyre több önállóságot kap. Már a ChatGPT-5 is képes arra, hogy ha egy számtani kérdést kap, leprogramoz magának egy eszközt, ami megoldja a feladatot, vagy külső eszközt hív be. Ha egy ágens modelltől azt kérjük, generáljon a pékségemnek egy üzleti tervet, nagyon komplex választ kapunk. De az igazán pontos eredmények aránya csak 10-20 százalék. Azt is várom, hogy ez javuljon. A precízebb közös munkához viszont AI-jal együtt nekünk is fejlődnünk kell.
H.B.: Miután egész nap ebben dolgozol, erről beszélsz és gondolkodsz, van olyan, hogy azt érzed, elég? Előfordul, hogy otthon már csak azért sem kérdezed meg a mesterséges intelligenciát, hogy milyen bor illik a marhaszegyhez?
N.G.: Aki napi szinten foglalkozik AI-jal, megtanul határokat húzni. Az otthoni döntéseimet, például hogy milyen bort válasszak a vacsorához, a hangulatom és a társaság határozza meg. Tudatosan figyelek arra, hogy legyenek olyan napok, amikor nem nyitom meg. Egyszerűen azért, mert olykor szétégeti az agyamat. A generatív AI ugyanis mindig képes egy feladatot további alpontokra, részletekre bontani, ezt addig csinálja, amíg kérjük tőle. Utána pedig van egy nagyon erős frusztráció, hogy lett volna-e értelme tovább folytatni a jobb eredmény érdekében, vagy már csak túlbeszéltük volna. Az AI képes visszaemlékezni akár 6-7 ezer oldalnyi szövegre is, és pontosan átlátja, hogyan jutottunk el a közös gondolkodás aktuális pillanatába, míg én nem tudok ennyi tényezőt, szempontot, perspektívát fejben tartani. Ez elképesztően lefárasztja az ember agyát, hiszen ebben a folyamatban mi vagyunk a gyengébbik láncszem.
H.B.: Milyen projektjeid vannak most folyamatban?
N.G.: Sokat foglalkoztat mostanában az a kérdés, hogyan lehet feldolgozni azt a rengeteg információt, ami az AI-jal közös munka során keletkezik. Dolgozom egy másik tananyagon is, az AI kognitív workflow tréningen. Ennek az a lényege, hogy ha van egy projekt, ne az legyen az első lépés, hogy megnyitjuk a ChatGPT-t, hanem gondoljuk végig, honnan hova akarunk eljutni és mire van szükségünk. Egy új étrend kidolgozásához például érdemes először lefuttatni egy Perplexity-kutatást tudományos dokumentumokban, majd ennek az eredményét felhasználni a ChatGPT-nél.
H.B.: Kulcsszereped volt az AI Talks koncepciójának kialakításában. Mit vársz legjobban ettől az eseménytől?
N.G.: A legfőbb szempontunk az volt, hogy legyen a rendezvénynek egy transzformatív íve. Fogunk mutatni új technikákat, amik áttörést hozhatnak a látogatók AI használatában, de egyúttal egy szemléletváltást is szeretnénk elérni. Azt kértük az előadóktól is, hogy mutassanak meg olyan értékeket, amelyeknek köszönhetően a nap végén a vendégeink másképp tekintenek majd az AI-ra. Ez nem könnyű feladat, de ha sikerül, már elértük a célunkat.
A HVG és az Amazing AI közös AI Talks rendezvényének keretein belül a fellépő szakértőkkel az Amazing AI indított podcastsorozatot:
