Visszatér a reklámadó – mit kell tudni a szabályozásról?

A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.

  • BrandLab

A felfüggesztés története napjainkig

A reklámadó felfüggesztése 2019. július 1-jén kezdődött, miután az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a szabályrendszer egyes elemeit. Ugyan az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy a forgalom utáni progresszív adóztatás nem sérti az uniós jogot, és Európai Unió Bírósága 2021 márciusában véglegesen helybenhagyta ezt az ítéletet, ennek ellenére a magyar kormány azóta évről évre meghosszabbította a felfüggesztést. A 2025. őszi adócsomag azonban már csak további fél éves hosszabbítást tartalmaz, azaz 2026. június 30-ig marad 0% az adó, július 1-jétől pedig visszatér a 7,5%-os kulcs és valamennyi kapcsolódó kötelezettség.

A tervek szerint 2026 második félévében az adóbevétel mintegy 10 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) ugyanakkor egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, legalább további egy éves felfüggesztést kérve. Az érintettek álláspontja szerint ugyanis a reklámadó visszavezetése kontraproduktívan hatna a gazdaságra.

Adóalanyok és adóköteles tényállások

Az előzmények fényében érdemes tehát (újra) megismerkedni a szabályozással!

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) alapján adóalanyok a reklámközzétevők és bizonyos esetekben a reklámot megrendelők is. Az elsődleges adóalanyok a reklámot közzétevő gazdasági társaságok, illetőségtől függetlenül. Ide tartoznak a médiatartalom-szolgáltatók, sajtótermékek kiadói, szabadtéri reklámhordozók üzemeltetői, valamint az internetes reklámközzétevők, akik túlnyomórészt magyar nyelvű oldalakon működnek. Lényeges, hogy csak az ellenszolgáltatás fejében történő közzététel adóköteles – a saját célú reklám (amikor valaki saját termékét hirdeti) nem.

A reklám megrendelői is adóalanyokká válhatnak, ha nem rendelkeznek a reklámközzétevő nyilatkozatával arról, hogy a közzétevő teljesíti adófizetési kötelezettségét vagy egyáltalán nem terheli ilyen kötelezettség. A korábbi szabályozás alapján a megrendelő akkor is mentesült az adókötelezettség alól, ha a reklámot közzétevő adóalany szerepelt az adóhatóság által vezetett adóalany-nyilvántartásban, amely az adókötelezettségeiket szabályszerűen teljesítő vállalkozásokat tartalmazta. Az őszi törvénymódosítások fényében kérdéses, hogy e nyilvántartás a jövőben is működik-e; várhatóan ezen a területen további pontosítások és módosítások is várhatóak.

Adóköteles minden olyan reklám, amely médiaszolgáltatásokban (TV, rádió), sajtótermékekben, szabadtéri reklámhordozókon, járműveken, nyomtatott anyagokon (prospektusok, reklámtárgyak) vagy interneten jelenik meg ellenszolgáltatásért.

Mentesülnek azonban a magánszemély megrendelők (akik nem egyéni vállalkozók), valamint azok, akiknek szerződött partnere mint reklámközzétevő szerepel az adóhatóság hivatalos nyilvántartásában.

A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon olvashatja el.

Hozzászólások
Adózás, számvitel, tb, munka- és cégjog – mindez egy helyen és verhetetlen áron. Az Adózóna szakportál ügyvezetők, gazdasági vezetők, könyvelők, bérszámfejtők és HR munkatársak biztos tájékozódási pontja, ahol minden információt megtalálnak, amelyre döntéseikhez és napi munkájukhoz szükség lehet.