A probléma, amely világszerte közel 1 milliárd embert érint

A vashiány sokakat érint, mégis sok hamis információ kering róla a közbeszédben. Megmutatjuk, melyek ezek, és azt is, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük vagy legyőzzük ezt a hiányállapotot.

  • Maltofer

A vas létfontosságú ásványi anyag az emberi szervezetben, hiszen fontos szerepe van a hemoglobin előállításában – ez a speciális, a vörösvérsejtekben található fehérje felelős a véráram oxigén-szállításáért. Ha kevés vasat fogyasztunk, akkor nem termelődik elegendő hemoglobin, így kevesebb oxigénhez jut a szervezet, ez pedig fáradtsághoz, gyengeséghez, szédüléshez vezethet: ezek mind a vashiányos állapot tünetei.

Az egészséges, normál életvitelű felnőttek kiegyensúlyozott, vegyes, vasban gazdag étkezéssel megelőzhetik a vashiányos állapotot, ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy fokozottabb vasbevitelre van szükség bizonyos magasabb vasigényű életszakaszokban vagy olyan betegségekben, amelyek során fokozott vasvesztés áll fenn. Az alábbiakban a legelterjedtebb, vashiánnyal kapcsolatos téves állításokat vesszük sorra, és rendet teszünk a fejekben!

Első tévhit: csak nők lehetnek vashiányosak

Habár a nőknél valóban gyakrabban alakul ki vashiány (például a menstruáció miatt vagy a terhesség, illetve a szoptatás alatt), tévhit, hogy csak őket érintheti. Ez az állapot előállhat férfiaknál is, ha olyan betegségben szenvednek, amely vérveszteséggel járhat (pl. gyomorfekély, aranyér vagy különböző bélbetegségek), de akkor is, ha egészségesen élnek, de nagyon sokat sportolnak, és nem visznek be elegendő vasat a szervezetbe, vagy éppen túlzásba viszik a diétázást.

A gyerekek és a kamaszok is érintettek lehetnek a gyors növekedés miatt: ilyenkor a szervezet vasigénye megnő, így különösen fontos odafigyelni a fejlődő szervezet megfelelő táplálására és szükség esetén a vaspótlásra.

Az idősebb korosztály szintén veszélyeztetett lehet, különösen az esetleges emésztőrendszeri problémák vagy felszívódási zavarok miatt, így az ő esetükben is fontos folyamatosan monitorozni azt, hogy elegendő vas jut-e a szervezetükbe.

Második tévhit: a jó táplálkozás elegendő

A vasbevitellel kapcsolatos, szintén hamis vélekedés az, hogy elegendő csak vasban gazdag ételeket fogyasztani. Le kell szögezni: ha már kialakult a vashiány, akkor nem lehet annyi vasat bevinni csupán az étkezéssel, amennyi szükséges lenne az egészséges vasszint visszaállításához. Számokra vetítve ez így néz ki: míg normál életvitel mellett napi 10-20 mg táplálékvas – amiből 1-2 mg vas szívódik fel – bevitele elegendő, addig vashiányos állapotban ennek az öt-tízszerese szükséges.

Rendkívül fontos, hogy a mindennapjainkban minél több vasban gazdag ételt fogyasszunk, ha tehetjük, változatosan. Ilyenek a vörös húsok, a belsőségek, de a halak és a tenger gyümölcsei is. A hüvelyesek, a zöld leveles zöldségek, az olajos magvak vagy épp az aszalt gyümölcsök is kiváló vasforrások lehetnek – utóbbiak különösen azok számára ajánlottak rendszeres fogyasztásra, akik vegetáriánus vagy vegán életmódot folytatnak.

Érdekesség, hogy a C-vitamint tartalmazó ételek (pl. citrusfélék, paprika) fogyasztása segíti a növényi vas felszívódását, de azt is fontos feljegyezni, hogy az étkezés közben fogyasztott kávé és a tea gátolja a vas felszívódását.

Ajánlott napi vasbevitel különböző csoportokban:
Felnőtt férfiak: kb. 8-10 mg
Felnőtt nők (menstruáció alatt): kb. 15-18 mg
Terhes nők: kb. 27 mg
Szoptató nők: kb. 10-12 mg
Gyermekek életkortól függően: 7-15 mg
Serdülők: kb. 11-15 mg

Harmadik tévhit: a vashiány betegség

A vashiány önmagában nem betegség, ugyanakkor számos betegség kiválthatja, ezért a vashiányos állapot számos krónikus állapot tünete lehet. Jelezheti például azt, hogy valamilyen tartós vérvesztéses állapot áll fenn (pl. fekély esetében vagy az erős menstruáció miatt).

Vashiányhoz vezethet ezeken felül a gyomor vagy a bélrendszer vérzéses állapota, a vastagbélrák, de különböző nőgyógyászati problémák is, mint a mióma és a különféle méhnyálkahártya-elváltozások.

Azok, akik valamilyen felszívódási zavarral küzdenek, mint például a cöliákia, a Crohn-betegség, vagy a gyomor bypassműtétjén estek át, esetleg krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban vagy epeúti megbetegedésben szenvednek, szintén hajlamosabbak a vashiányra. Vashiány kialakulhat krónikus vesebetegség, reumás artritisz és más autoimmun betegségek, krónikus fertőzések és daganatos betegségek mellett is.

Vashiány gyanúja esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha tartós fáradtság, sápadtság, hajhullás vagy légszomj jelentkezik. Különösen fontos a kivizsgálás, ha erős menstruáció, emésztőrendszeri panasz vagy látható vérzés társul hozzá. Az orvos laborvizsgálatokkal és szükség esetén további kivizsgálással állapítja meg az okot és rendeli el a megfelelő kezelést.

Negyedik tévhit: a vashiány könnyen diagnosztizálható

Habár a tünetek egy része jól beazonosítható, vannak olyan esetek, amikor a vashiány nehezen ismerhető fel. Ilyen lehet például a kezdeti vashiányos állapot, amikor még a tipikusnak mondható tünetek sem jelentkeznek, de a probléma már fennáll, vagy épp túl általánosak a panaszok (fáradság, fejfájás). Krónikus gyulladás esetén is felléphet, még akkor is, ha a szervezet vasraktárai látszólag telítettek, mégsem képesek hasznosítani a vasat.

Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetekben a laboreredmények alapján a vér vasszintje megfelelőnek tűnhet, miközben a vas hasznosulása zavart szenved. Ezért nehezebb lehet felismerni azt az alapbetegséget, amely valójában a vashiány hátterében áll. Ilyenkor érdemes részletes laborvizsgálatot kérni, amely a szervezet vasszintjének és -hasznosulásának különböző értékeit vizsgálja, ennek nyomán normál vasszint mellett is pontosabb információkat kaphat kezelőorvosunk szervezetünk vashasznosításáról.

Ötödik tévhit: a vashiány kezelése csak pár hét

A vashiányos állapot kezelése mindig az adott helyzettől függ, de általában jóval hosszabb folyamat, mint ahogy azt elsőre gondolnánk, hiszen nem elég csupán a panaszok megszüntetése. A vashiány kezelésével kapcsolatos általános irányelvek kimondják, hogy kifejezett vashiány esetén a kezelés időtartama 3-6 hónap, ennyi idő kell ahhoz, hogy a szervezet újra feltöltse a vasraktárait.

A kezelés közben folyamatos laborkontroll szükséges, a hemoglobin- és ferritinszintet ideális esetben 1-3 havonta ellenőrizni kell. Kulcsfontosságú, hogy a vashiány okát is szüntessük meg, tehát az alapbetegséget detektáljuk, hiszen, ha ez nem történik meg, akkor könnyen visszatérhet. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy bizonyos krónikus betegségek vagy felszívódási zavarok esetében élethosszig tartó vaspótlás is szükséges lehet.

Phytotec Hungária Bt. - Hirdetés
Hozzászólások