Samsung
Samsung

Alaposan fel kell kötnie a felkötnivalót annak, aki épp új tévékészülék beszerzését fontolgatja, hiszen a leírásokban és prospektusokban csak úgy röpködnek az egzotikus rövidítések. De vajon mire jó ez az egész? Kell ez egyáltalán? Képernyő-felbontással kapcsolatos kisokosunk következik.

4K, SD, HD, UHD, 1080i és társai – már végigolvasni is szédítő, ha pedig az ember laikusként szeretné dekódolni a furcsa betűszavakat, kisebb kódfejtő tanfolyamot kell végeznie, de legalábbis el kell mélyednie a tévés technológiában.

De mire való ez az egész, ha egyszer a nagypapa régi Junoszty tévéjén is meg lehetett nézni a meccset/híradót/esti mesét – tenné fel a kérdést az, aki a háta közepére kívánja a technológiai varázsigéket. Bevezetőül annyit azért elárulunk, hogy a legújabb technológiájú készülékek nem csak szebb képet adnak, mint régebbi társaik, de a szemet is jobban kímélik.

LED jó mindhalálig!

A különféle képernyőtípusok kivesézésébe most nem mennénk bele mélyebben, ezzel kapcsolatban korábbi írásunkat ajánlanánk az olvasó figyelmébe, amelyből kiderül, mi a különbség plazma, LED, OLED és QLED-tévék között. Azt azért gyorsan eláruljuk: a QLED a legjobb, ez ugyanis a jelenlegi képernyő-technológia csúcsa.

Ezért inkább a felbontásra koncentrálnánk: ez az adat mutatja meg, hogy az egyes képernyők hány apró, háromszínű – piros, zöld, kék, vagyis RGB – pontocskából állnak. Minél nagyobb ez a szám, annál szebb, részletgazdagabb képet kapunk. Az úgynevezett Full HD-felbontás (1080i vagy 1080p jelöli a műszaki adatoknál) például 1920 x 1080 képpontból áll. A ma kapható készülékek java azonban ennek már a négyszeresét hozza: a 4K-kijelzők ugyanis 3840 x 2160 képpontot tartalmaznak. Fontos megjegyezni, hogy az úgynevezett ultra-nagyfelbontású, azaz UHD képernyő egy konkrét kategóriát jelöl, amelynek tulajdonképpen szinonimája a 4K.

Persze a pixelszám nem minden, arra is kell figyelni, hogy ennek megfelelő tartalmat is fogyasszunk rajta, de általánosságban elmondható, hogy a 4K-kijelzők könnyedén lepipálják a „mezei” Full HD-felbontású társaikat. Érdemes közel hajolni egy 4K-képernyőhöz, majd ezután megnézni egy korábbi modell képét is hasonló módon. Szabad szemmel is látszani fog, hogy utóbbin jóval durvábbak a pixelek, például egy épület sarkainál azonnal szembetűnő lesz a különbség. Persze, ez nem meglepő, elvégre négyszer annyi képpontból részletgazdagabb képet lehet kirajzolni.

Egy újabb betűszóval, a HDR-rel is meg kell ismerkedünk ezen a ponton: az úgynevezett high dynamic range (HDR)-formátum segítségével a videójeleket tágabb színtartomány felhasználásával képesek megjeleníteni az erre alkalmas képernyők. Ez jelentős hatással van a képminőségre, sokkal élethűbb képsorokat eredményez egy jó minőségű HDR-felvétel egy erre alkalmas kijelzőn. Erre jelenleg szinte kizárólag csak a 4K-s tévék képesek, így, aki szereti az élénk színeket és a szinte harapható kontrasztot, ne is gondolkodjon tovább.

A távolság, mint üveggolyó

A tévézés egyik legfontosabb, már szüleink és nagyszüleink által is sulykolt mantrája, hogy nem szabad túl közel ülni a képernyőhöz, mert az árt a szemünknek. Persze ez még a régi, úgynevezett katódsugár-csöves készülékekre vonatkozott, amelyekkel a mai, korszerű kijelzőket össze sem lehet hasonlítani, akkora a különbség a képfrissítési frekvencia – és az ezzel járó vibrálás – tekintetében.

Azonban az sem mindegy, hogy mennyire ülünk távol a képernyőtől: bár, ahogy előbb már említettük, a 4K-s képernyő szebb képet ad, bizonyos távolságból nézve a szemünk már nem fogja tudni ezt érzékelni – vagy legalábbis nem fogjuk észlelni az összes apró részletet. Ökölszabályként az alábbi grafikont ajánlanánk az olvasó figyelmébe, amely megmutatja, hogy mekkora az a távolság, ahol még van értelme a 4K-nak a Full HD-kijelzővel szemben. Az alsó tengelyen a képernyőátló szerepel, értelemszerűen, minél nagyobb a tévénk, annál messzebbről is élvezhető marad a képe.

©

Megvettem a tévét, de botrányosan néz ki a műsor!

A műszaki áruházakban járva általában szemkápráztató képsorokat, természetfilmeket vagy egyéb, látványos bemutatókat láthatunk a tévéképernyőkön, így nem nehéz beleszeretni egyik vagy másik modell színeibe, részletgazdagságába. Aztán otthon jön a csalódás, amikor bekapcsoljuk a kedvenc műsorunkat, és azt látjuk, hogy fakó, pixeles borzalom formájában adja vissza azt, amit a korábbi tévénken még simán élvezhettünk. A hiba ez esetben nem a mi készülékünkben van, a hazai tévécsatornák jelentős része ugyanis már ugyan eljutott odáig, hogy HD-minőségű adást sugároz, de a 4K-ra még bizony várnunk kell. Ha pedig egy olyan csatornát nézünk, amely még a HD-t sem „ugrotta meg”, nos, ez látszani fog a csúcstechnikájú új tévénk képernyőjén. Egyes gyártók ezt úgynevezett felkonvertálási vagy felskálázási megoldásokkal orvosolják, az ilyen technológiát tartalmazó tévéken az alacsonyabb felbontású tartalmak is lényegesen jobban néznek ki. Ha azonban valódi 4K-élményre vágyunk, ilyenkor nézzük meg az egyik kedvenc filmünket UHD Blu-ray változatban, látványos lesz a különbség.

Elég a 3K?

Érdemes nyitott szemmel járni, ugyanis egyes gyártók trükkös megoldással, úgynevezett 3K-készülékeket ajánlanak a fogyasztóknak, akiket könnyen megtéveszthet a korábbi modellekhez képest jobb teljesítményű készülék. A 3K-felbontású tévék lényege, hogy a piros-zöld-kék (RGB) pixelek negyedét fehér képpontokkal helyettesítik. Ez pedig azt eredményezi, hogy az ilyen képernyők nem a 4K-nál megfigyelhető 3840x2160 RGB képpontból állnak, hanem jóval kevesebből: 2880x2160. Ez a gyakorlatban gyengébb képminőséget eredményez, mind a képek textúrájának, mind színeinek pontos visszaadásában.

Mint látható, a 4K-felbontású kijelzőknek a gyakorlati haszna is megvan, azon felül, hogy elképesztően szép és látványos képeket tud megjeleníteni. Ha pedig a készülékünket nem csak tévézésre vagy mozizásra használjuk, hanem a legújabb videojátékok világában is szeretnénk elmerülni, érdemes a 4K-t választani, főleg, hogy ez a technológia ma már nem csak a csúcskategóriás készülékek sajátja. Mi azért ebből a kategóriából is a QLED-tévékre szavazunk.


Az oldalon elhelyezett tartalom az Samsung megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Samsung

Kábelszelídítés – 5 tipp, hogyan tegyen rendet a vezetékek dzsungelében

Karácsony táján egyre többször kell szembenéznünk a tekeredő, összegubancolódott vezetékek problémájával. Legyen szó bármilyen okostévéről, kábelmodemről vagy a legtisztább, mozis hangzást biztosító hangrendszerről, a következő tippekkel biztosan kordában fogja tudni tartani az elszabadult kábelrengeteget.