Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az ipar 4.0 fejlesztéseinek köszönhetően szinte minden mindennel kommunikál a gyártás és a raktározás során. A gép a géppel, az eszközzel, az operátorral vagy akár a szenzorral is megoszt adatot, majd ez alapján utasítást küld a következő feladat elvégzésére. Annak jártunk utána, milyen előnyökkel jár az, hogy ma már éjjellátó drónok, okosszemüvegek, automata raktárak és robotok segítik a termelést.
A gyártás és a logisztika fejlődésének kulcsa, hogy a részfolyamatok egyre gyorsabbá, hatékonyabbá és pontosabbá váljanak. Ebben a számítástechnika és a robotika legújabb megoldásaival segítik a vállalkozásokat. Például az egyik legismertebb, műanyag játék építőelemeket gyártó dán cég fröccsöntő gépéhez egy olyan MES (manufacturing execution system) gyártásvezérlő szoftver csatlakozik, ami figyeli a dobozok és a kartonok telítettségét. Amint a mért tömeg alapján megvan a megfelelő mennyiségű műanyag építőkocka, a gép jelez az MES-nek, hogy megtelt az adott doboz. A rendszer ekkor odairányít egy robotot egy üres dobozzal, vagy kartonnal, és elhozza onnan a telit. Ennek köszönhetően zavartalanul és zökkenőmentesen történik a gyártás. Azután irány a logisztikai részleg, majd a játékboltok, végül a gyerekszobák.
Jól időzítenek a robotok
A sok gyárban és filmben is látható AGV (Automated guided vehicle) típusú robotok főként arra szolgálnak, hogy minél kevesebb gyártásközi készletet kelljen kezelni. A használatukkal nincs szükség biztonsági tartalékokra, és a gyártás során raktározást is kiváltják azzal, hogy mindig a legmegfelelőbb pillanatban lehet bejuttatni az anyagot a gyártó géphez anélkül, hogy helyet veszítenének azzal, hogy polcokon, dobozokban és raklapon tárolnának anyagot.
A készletezés szempontjából is fontos, hogy hány helyen és hányszor kell megfogni egy adott tételt. Az AGV-k nagyon sok időt és energiát takarítanak meg a vállalatoknak - meséli Palasik Márton, az SSI SCHÄFER automatizációs vezető tanácsadója.
A logisztikai vállalatok a sebesség, a pontosság, a rugalmasság és a rendelkezésre állás fejlesztésével komoly versenyelőnyre tehetnek szert az egyre jobb technológiai megoldások alkalmazásával. A valóság és a virtuális világ szemmel láthatóan egyre inkább összenő, amiből logikusan következik az operatív ügyvitel és a raktár összekapcsolódása is.
Az iparban a gépek már régóta kommunikálnak, és szolgáltatnak adatokat. A 4.0 időszak azt hozta meg, hogy ezek mellé fejlődött fel az infrastruktúra is. Kialakultak a standard interfészek, és ma már mindent mindennel össze lehet kötni.
Komoly változást és fejlődési ugrást jelentett, hogy az összes elemet rendszerbe lehet kötni. Ebből aztán a technika rengeteg irányban fejlődött tovább: a szenzorok, a jeltovábbítás, a rögzített adatok rendszerezése, az, hogy minden mozgást, fordulatot, üzemórát mérni lehet, elhozta a Big Data korszakot. Ennek legfontosabb része, hogy jól kell kinyerni azt az adatot, ami kell a tökéletes működtetéshez. További hasonló kezdeményezés, amikor a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) során használják fel az adatokat.
A Schaeffler Csoportnál például a meghibásodás előrejelzését a motorteljesítmény adatai, az áramfelvétel, és annak ingadozása, valamint a futásteljesítmény alapján, mesterséges intelligencia (MI) segítségével igyekeznek megjósolni. Így tudják előre, hogy mikor kell beavatkozniuk a szervizes kollégáknak ahhoz, hogy ne legyen tényleges gépleállás és gyártásból való kiesés. Az SSI SCHÄFER és a Schaeffler közös szabadalma pedig egy olyan automata zsírzórendszer, amelynél a vezérlő szoftver meghatározott időközönként utasítja a gépeket, hogy lássák el a láncos pályák folyamatos kenését, amivel jelentősen megnövelik az alkatrészek élettartamát.
Palasik Márton szerint a fejlesztések lényege, hogy a végletekig szabványosítsák a folyamatokat. A Fleet controller forgalomirányító program azért lesz fontos része ennek, mert az összes, a rendszerbe csatolt automata anyagmozgató gép vezérlését megoldja majd. A cél, hogy a rendszer egy standard interfészen keresztül márkafüggetlenül csatlakozhasson minden robothoz. Egyelőre a piac még valamennyire ellenáll ennek az igénynek, de a német autóipar egységes fellépésének engedni fognak, ezt a hatalmas vevőkört kötelező jól kiszolgálni, és a logika is ezt kívánja.
A gyakorlatban ez úgy épül fel, hogy egy AGV Fleet controller kommunikál egy üzemmenedzsment szoftverrel, aminek a tűzgátló kapu, vagy egy légzsilip küldi a jelet, ha egy targonca át akar haladni rajtuk. Ekkor a rendszernek automatikusan ki kell nyitnia, majd vissza kell zárnia a megfelelő időben a megfelelő ajtókat. A kommunikációs láncolat arra is alkalmas, hogy a gyártó gép jelezze, hogy el kell szállítani az elkészült anyagot, illetve, hogy további alapanyagra van szükség. Ez ismét idő- és energiaspórolás - meséli az automatizációs szakember.
A gyártási folyamatok gördülékenyebbek, nem kell a gépre és az operátorra várni. A rendszer részfolyamatainál lévő egységek mindig pont jókor kapják meg a szükséges információt. A robotok akkor szállítják el a cikkeket a gyártósorról, amikor az ideális, percre pontosan, tervezhetően végzik a munkát, nincs össze- és fennakadás.
Automata élelmiszeripar és éjjellátó drónok
A La Lorraine mélyhűtött pékárukkal is foglalkozó belga vállalat központi logisztikai rendszerének robotjait egy raktárirányítási programmal vezérlik. Sőt, a lengyel és a cseh regionális elosztóközpontokat is Belgiumból irányítják; így egy helyen vannak a szerverek, és az egész rendszert onnan működtetik.
Még ennél is érdekesebb a drónok használata a karbantartási folyamatoknál. Ugyanis egy közel 40 méter magas acélszerkezetre felmászni elég lassú és fárasztó, daruval végigmenni rajta sem ideális azért, hogy a felépítmény épségét és sértetlenségét megvizsgálják. Ezért erre éjjellátó drónokat használnak. Mivel az automata raktárakban nagyon kevés helyen kell világítás, így a folyosókon az állványszerkezet és az áthidaló oszlopok állapotát is ezekkel a kis repülő gépekkel végzik. Természetesen a drónokat egyéb feladatokra is használják, például erre:
Kiterjesztett valóság, távoli segítség
Egyre több helyen használják az iparban is a kiterjesztett valóság (Augmented Reality - AR) megoldásait. Egyáltalán nem szokatlan, hogy a német, vagy osztrák tudásközpontban ülő technikus így segíti az épp az ügyfél kapcsolószekrényénél, vagy gépénél több ezer kilométerre tevékenykedő munkatársát, miközben azon okosszemüveg közvetíti a látottakat. A központi technikus a kapcsolási rajz előtt ülve távolról támogatja a problémamegoldást, a helyszínen pedig ennek köszönhetően a lehető legrövidebb idő alatt elkészülnek a feladattal, hogy a termelés egy perccel se álljon tovább a szükségesnél.
A tartalom az SSI SCHÄFER megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.