Áprilistól bírság jár a gyártóknak az elmaradt vagy hibás EPR-adatszolgáltatásért
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében már második éve vállalnak fontos szerepet a gyártók abban, hogy termékeik megfelelő módon hasznosuljanak újra, ezzel óvva környezetünket és erősítve a gazdaságot. A már működő rendszer azonban most szigorodik: áprilistól bírságot kaphat az, aki nem, vagy nem valós adatot szolgáltat a hatóság részére. Cikkünkben azt nézzük meg, mi a bírság célja, és hogy kinek, miért és mennyit kell fizetnie.
Hatalmas teher környezetünknek a hulladék folyamatosan növekvő mennyisége. Erre jelenthet megoldást a körforgásos gazdaság, aminek lényege, hogy a forgalomba kerülő anyagok és termékek minél több ideig bent maradjanak a gazdaságban, tehát minél többször használjuk őket, vagy az újrahasznosítás segítségével újabb és újabb termékeket készítsünk belőlük. Egy jól működő körforgásos gazdaságban ezáltal nem csak a hulladék mennyisége csökken drasztikusan, de mérséklődik a nyersanyagfüggőség és az új anyagok előállításához szükséges energiafelhasználás is.
Ennek érdekében az Európai Unió előírta, hogy 2040-re a hazai településeken képződött szilárdhulladék 65 százalékát dolgozzák fel újra, és csupán 10 százaléka kerüljön lerakásra, vagyis ennyit temessenek el. Magyarországon jelenleg 32 százalékos az újrafeldolgozási arány, és több mint 50 százalékos a lerakott mennyiség.
A fenti cél elérése érdekében indult el 2023 július 1-jétől az EPR (Extended Producer Responsibility), azaz a kiterjesztett gyártói felelősség rendszer, aminek az alapgondolata az, hogy a termékek előállítói vagy első belföldi forgalomba hozói felelősek a termékeik teljes életciklusáért, vagyis a gyártástól kezdve a hulladékká válásig. Emiatt a gyártóknak gondoskodni kell arról, hogy mi történik a termékükkel a használat után, ki és hogyan gyűjti be azok hulladékait, és milyen módon hasznosulnak újra.
A gyártóknak a MOHU segít abban, hogy ezen feladataiknak és felelősségüknek eleget tudjanak tenni. A MOHU gondoskodik ugyanis a körforgásos termékből képződő hulladék átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról, előkezeléséről, kereskedelméről és kezelésre átadásáról, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartásáról és üzemeltetéséről, a gyártókra pedig csak a finanszírozási feladat hárul Ezen tevékenységek ellátásához pedig a termékek gyártói és forgalomba hozói úgy járulnak hozzá, hogy forgalomba hozatali adatokat szolgáltatnak, és ez alapján megfizetik az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.
2023-tól minden olyan gyártónak és első belföldi forgalomba hozónak regisztrálnia kell a MOHU portálján, akik körforgásos terméket hoznak forgalomba belföldön. Ilyenek lehetnek például a csomagolások, az egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, textiltermékek, fából készült bútorok stb. Fontos továbbá, hogy minden gyártó, aki a körforgásos termékkel végez gazdasági tevékenységet, kérelmezze annak nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (OKIR). Ugyancsak a hatóságnak kell ezután negyedévente lejelenteni azt, hogy mennyi körforgásos terméket bocsátottak ki. Ezeket az adatokat a hatóság átadja a MOHU-nak, aki pedig kiállítja az adott gyártó részére (a körforgásos termék kategóriájának és mennyiségének függvényében) a számlát a negyedéves gyártói felelősségi díjról. Ami újdonság, hogy 2025. április 1-jétől a hatóság bírságot szabhat ki, amennyiben a negyedéves adatszolgáltatás késedelmesen, hiányosan vagy nem történik meg, illetve akkor is, ha az abban lejelentett adatok nem fedik a valóságot.
A bírság célja, hogy a gyártókat minél pontosabb és határidőben történő adatszolgáltatásra ösztönözzék. Az adatszolgáltatás során közölt adatok hitelességének és teljességének ellenőrzését a hulladékgazdálkodási hatóság hajthatja végre. Ezzel kapcsolatban az érintett vállalkozások adategyeztetésekre, helyszíni ellenőrzésekre és további dokumentáció bekérésére számíthatnak.
Azok a gyártók vagy első belföldi forgalmazók, akik nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően szolgáltatják be az adatokat, kétféleképpen bírságolhatók:
1. Amennyiben a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg. Vagyis, ha egy gyártó műanyag csomagolásból például 1000 kg-t hoz forgalomba, de ebből nem jelent le semmit, akkor a bírság mértéke a forgalomba hozott mennyiség (1000 kg) beszorozva a műanyag csomagolás díjkódjához tartozó díjtétel (M01) felével, 109,5 Ft/kg-mal, ami 109 500 forint.
2. Amennyiben a gyártó valótlan adatokat közöl, és ezáltal a ténylegesnél alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget teljesít, a bírság kiszámítása a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján történik, amelyet az egységnyi díjtétel felével szorozva határoznak meg. Vagyis, ha egy gyártó műanyag csomagolásból 1000 kg-t hoz forgalomba, de csak 500 kg-t jelent le, akkor a bírság mértéke a valós és a szolgáltatott mennyiségi adat különbsége (500 kg), beszorozva a műanyag csomagolás díjkódjához tartozó díjtétel (M01) felével, 109,5 Ft/kg-mal, ami 54 750 forint.
A tartalom a MOHU megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
