Először is tisztázzuk: mi a sérv, illetve mi okozza?
Dr. Czeller Dániel: A sérv tulajdonképpen egy, a hasfalat érintő defektus, amely lehet veleszületett vagy szerzett. Ez azt jelenti, hogy valahol egy oda nem illő nyílás keletkezik a hasfalon vagy a lágyéki régióban, amelyen keresztül egy szerv vagy szövetrész előboltosul. A nyílást nevezzük sérvkapunak, a kiboltosuló szervet vagy szövetet sérvtartalomnak, amely egy sérvtömlőbe kerül. Ez a három rész együtt alkotja a sérvet.
Az okok sokfélék lehetnek. Fiatalabb korban inkább a genetikai, kötőszöveti gyengeség, felnőtt, vagy idősebb korban pedig jellemzően az életmódbeli tényezők: elhízás, dohányzás, mozgásszegény életmód, krónikus köhögéssel vagy székrekedéssel járó betegségek, illetve bizonyos szakmák és sportok, amelyek nagy fizikai megterheléssel járnak. Egyszóval minden, ami tartósan emeli a hasűri nyomást, fokozza a kialakulás esélyét.
A lakosság mekkora részét érinti a probléma?
Dr. Hidas Tamás: Az előfordulási gyakoriságot – orvosi szakszóval a prevalenciát – nehéz pontosan megmondani. Magyarországi statisztikák kevésbé elérhetők, Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból származó adatok alapján a teljes lakosság körülbelül 2%-át érinti valamilyen sérv. Ez itthon tízmillió főre vetítve nagyjából kétszázezer embert jelent.
A lágyéksérv előfordulása különösen gyakori: becslések szerint évente mintegy 20 ezer esetet operálnak Magyarországon. A férfiak körülbelül egyharmadánál alakulhat ki lágyéksérv, ami anatómiai sajátossággal magyarázható: a herezacskó felé kilépő képletek – az ondóvezeték és a herét ellátó erek – eleve gyengébb pontot képeznek a hasfalon. Emiatt a férfiak körében nagyjából kilencszer gyakoribb a lágyéksérv, mint a nőknél.
Dr. Hidas Tamás, sebész szakorvos, sérvsebész specialista
Bielik István
Milyen panaszokat okozhat a sérv, és mikor indokolt orvoshoz fordulni?
C.D.: A tünetek spektruma rendkívül széles. Előfordulhat, hogy egy sérv teljesen panaszmentes, máskor viszont húzódó, szúró vagy nyomó fájdalmat idéz elő, amely a mindennapi aktivitást is korlátozza. A legsúlyosabb esetben a sérv kizáródhat, vagyis a kiboltosult bélszakasz beszorul, és a vérellátása megszűnik. Ez a helyzet azonnali, sürgős műtéti beavatkozást igényel, mert bélelhaláshoz vezethet. A beteg ilyenkor azt tapasztalja, hogy a sérv hirtelen megkeményedik, kipirosodik és rendkívül fájdalmassá válik.
De az általánosságban is igaz, hogy ha valaki észrevesz magán bármilyen oda nem illő elváltozást, forduljon orvoshoz. Ez azért is fontos, mert a korai felismerés nagyban csökkenti a szövődmények kockázatát.
Dr. Czeller Dániel, sebész szakorvos, sérvsebész specialista
Bielik István
Mióta kezelik a sérveket műtéti úton?
H.T.: Az első operációk a középkorban kezdődtek, többnyire arab orvosok végezték őket, érzéstelenítés és altatás nélkül. Eközben Európában borbély-sebészek kísérleteztek a beavatkozásokkal – sokszor nyilvánosan.
Áttörést a 18–19. század hozott: fejlődött az anatómiai tudás, megjelentek az első altatószerek, és az aszepszis–antiszepszis elveinek alkalmazása biztonságosabbá tette a műtéteket. A 19. század végén egy olasz sebész, Bassini dolgozta ki az első anatómiailag megalapozott technikát, amelyet azóta is alkalmaznak a lágyéksérv kezelésében. Az 1950-es évektől továbbfejlesztették a módszert, majd a műanyag sérvhálók bevezetésével Liechtenstein tette világszerte ismertté a feszülésmentes technikát.
C.D.: A legfontosabb felismerés ez utóbbi volt. Ha a hasfal rétegeit egyszerűen összehúzzák, az feszül, és a kiújulás esélye magas marad. Ehelyett a különböző anatómiai rétegeket már külön-külön, „tetőcserépszerűen” illesztik, vagy hálót alkalmaznak, amely tartósan biztosítja a hasfal stabilitását. Ez a megközelítés jelentősen csökkentette a recidíva (kiújulás) arányát, és ma már a sérvsebészet egyik alaptétele.
Mit jelent pontosan a laparoszkópos műtét, és milyen előnyökkel jár a nyitott eljáráshoz képest?
H.T.: A laparoszkópiát, avagy a minimál invazív sebészetet népnyelven „kulcslyuksebészetnek” nevezik. Olyan, mintha egy festő a kulcslyukon keresztül szeretné kifesteni a szobát, anélkül, hogy belépne oda. Ez a hasonlat talán jól ábrázolja, mennyivel kevesebb beavatkozással jár ez az eljárás.
A hasfalon mindössze fél-egy centiméteres apró metszéseket ejtünk, ezeken keresztül vezetjük be a speciális eszközöket. A hasüreget szén-dioxiddal fújjuk fel, így keletkezik egy tágasabb tér, amelyben kamera segítségével dolgozhatunk. A sebész a monitoron, nagy felbontásban látja a belső területet, és így végzi a beavatkozást.
Az előnyök sokrétűek. Egyrészt esztétikailag is kedvezőbb, mert jóval kisebb hegek maradnak. Másrészt a posztoperatív fájdalom lényegesen mérsékeltebb, a gyógyulás gyorsabb, a sebfertőzés esélye alacsonyabb, és a betegek hamarabb visszatérhetnek a munkájukhoz, sporttevékenységükhöz. Bizonyított tény az is, hogy a laparoszkópos műtétek után ritkább a hegsérv kialakulása, ami nyitott beavatkozásnál a nagyobb metszés mentén gyakrabban fordul elő.
Ugyanakkor a laparoszkópia sem minden esetben alkalmazható. A döntés mindig több szempont mérlegelése és a pácienssel történt konzultáció nyomán születik meg. Kihangsúlyoznám, hogy mindig a beteg egészét kell látni, nem csupán a betegséget: A sérv mérete, a korábbi műtétek száma, a kísérőbetegségek, az általános állapot, az életmód és a személyes preferenciák egyaránt szerepet játszanak abban, hogy végül melyik technikát választjuk. Bizonyos esetekben a nyitott technika épphogy biztonságosabb vagy hatékonyabb lehet.
Miben különbözik a Wáberer Medical Center gyakorlata a sérvsebészet területén más intézményekhez képest?
H.T.: Czeller doktor úrral az a célunk, hogy a teljes folyamatot végigkísérjük a betegnél: az első vizsgálattól kezdve a műtéten át egészen a kontrollig és a rehabilitációig. Ehhez interdiszciplináris csapat áll rendelkezésre, amelyben sebészek mellett altatóorvosok, diagnosztikai szakemberek és gyógytornászok is dolgoznak. A szükséges képalkotó vizsgálatok – ultrahang, CT – helyben elérhetők, így a diagnózis és a műtéti terv is gyorsan felállítható.
A műtétek során törekszünk a legmodernebb technológiák alkalmazására. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban régóta bevett gyakorlat a laparoszkópos technika, mi is elsősorban ezt preferáljuk, de a nemzetközi trendeket követve olyan új eljárásokat is bevezettünk, amelyek tovább csökkentik a kiújulás kockázatát.
C.D.: Ilyen például az, amikor nem a hasüregben helyezzük el a hálót. Ha a rétegeket szétválasztjuk, és közéjük helyezzük a hálót, akkor az nem érintkezik közvetlenül a hasüreg szerveivel. Ennek több előnye van: biomechanikailag természetesebb, tartósabb megoldás, a fertőzés és a szövődmények esélye pedig jóval alacsonyabb.
H.T.: A klasszikus technikák során a hálót sokszor kívülről rögzítették, vagy a hasüreg belsejébe tették, csakhogy a bélszervekkel érintkező háló hosszú távon összenövéseket, bélelzáródást, perforációt okozhat. A hasfal felületére helyezett hálónak pedig a sérvkiújulás megelőzésének vagy csökkentésének szempontjából nincs szerepe. A rétegek közötti elhelyezés ezzel szemben biztonságosabb, és az általunk használt szövetbarát polipropilén háló jól integrálódik a felszívódó rögzítőelemekkel együtt, így elkerülhetők a krónikus fájdalmak, valamint döntően csökken a kiújulás kockázata.
Azonban a műtét csak egy állomás, legalább ilyen fontos a rehabilitáció. Éppen ezért jött létre a Wáberer Movement Lab, ami egy olyan – egyébként egészséges emberek által is használható –edzőterem, ahol gyógytornászok és mozgásterapeuták segítségével térhetnek vissza betegeink a mindennapi aktivitáshoz, de szükség esetén a rájuk váró műtétre is felkészítjük őket légzőtornával vagy célzott erősítő gyakorlatokkal.
Mi a helyzet a robotsebészettel?
H.T.: A robotsebészeti sérvellátás bevezetése nálunk is előkészület alatt áll. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre több sérvműtétet végeznek robottal, és ez nem luxus kérdése, hanem komoly technikai előnyt jelent bizonyos sérvtípusok ellátásában. A robotkarok mozgástartománya messze meghaladja a hagyományos laparoszkópos eszközök lehetőségeit, így a sebész olyan területeket is biztonságosan és kényelmesen elér, amelyekhez hagyományos laparoszkóppal nehéz hozzáférni.
Mely területen szélesedhet a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a közeljövőben?
C.D.: Egyelőre még kezdeti szakaszban van, de az irány egyértelmű. Rövid távon a preoperatív diagnosztikában, a képalkotó vizsgálatok kiértékelésében segíthet: felismerhet olyan sérvkapukat, amelyeket az orvos szabad szemmel nem lát. Hosszabb távon a műtéti képek valós idejű elemzése és a nagy adatbázisok feldolgozása révén járulhat hozzá személyre szabott műtéti tervekhez és a jobb kimenetelhez.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Wáberer Medical Center megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
